Tiszaveresmart

Tiszaveresmart (Tisa)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Máramaros
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Nagybocskó
Rang	falu
Községközpont	Nagybocskó
Irányítószám	437053
SIRUTA-kód	107396
Népesség
Népesség	1376 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	122[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 23° 57′ 15″47.94583333, 23.9541666747.945833°N 23.954167°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 23° 57′ 15″47.94583333, 23.9541666747.945833°N 23.954167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaveresmart témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaveresmart, 1901-ig Veresmart (románul: Tisa, 1964-ig Virișmort, ukránul: Микiв) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramarosszigettől hét kilométerre keletre, az Ukrajnával határfolyót képező Tisza bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a veres + mart ('part') jelzős szóösszetételből való. Először 1374-ben Veresmart és Veresmarth alakban említették. Hivatalos román nevét a Tisza folyóról kapta.

Története

Határában hallstatti települést tártak fel. 1374 és a 15. század vége között nagyrészt a helyi, valószínűleg román eredetű nemesi család, az Úrmezei Veresmartiak birtoka volt. Akkor a Pogány család szerezte meg, amely évszázadokon keresztül birtokolta. 1676-ban már biztosan ruszin lakosságú település volt. Először 1840-ben említették zsidó lakóit, akik akkor huszan voltak. 1878-ban a máramarosszigeti járástól a tiszavölgyihez csatolták, később visszacsatolták a szigetihez. Római katolikusai 1923-ban a görögkatolikusokkal építettek közös fatemplomot, miután a görögkatolikusok többsége ugyanazon évben áttért az ortodox vallásra.^[2] Mai római katolikus temploma 1959-ben épült, egyháza Rónaszék filiája.^[3] Újabban eredetmegjelölésként jegyezték be a tiszaveresmarti ementáli sajtot és sózott túrót (telemea).^[4]

1838-ban 210 görögkatolikus, 25 zsidó és 16 római katolikus vallású lakosa volt.^[5]

1880-ban 406 lakosából 157 volt ruszin, 126 magyar, 60 német és 38 román anyanyelvű; 249 görög, 107 római katolikus, 42 zsidó és 8 református vallású.

2002-ben 1345 lakosából 920 volt román, 220 ukrán és 200 magyar nemzetiségű; 914 ortodox, 200 római katolikus és 129 görögkatolikus vallású.

Közlekedés

A települést érinti a Szálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonal.

Látnivalók

• Maria és Nicolae Pipaș magángyűjteménye az egyik legnagyobb nyilvános magángyűjtemény Romániában. A múzeum darabjai között régi csipkék, hímzések, porcelánok, metszetek, szacsali kerámia, ikonok, rézüstök, népi dísztárgyak és Marcel Chirnoagă művei szerepelnek.
• Szaplonczai Pál udvarháza (18. század eleje, barokk). Legutóbb iskola működött benne.
• Tava az 1960-as évek elején, a máramarosszigeti fafeldolgozó kombinát építése során keletkezett.

Jegyzetek

Források

• Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943
• Robii frumosului. Muzee și colecții sătești din România. București, 2008 Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben