Csernefalva

Csernefalva (Cernești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Csernefalva
Rang	községközpont
Irányítószám	437085
SIRUTA-kód	107591
Népesség
Népesség	936 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 23° 44′ 33″47.508368, 23.74252747.508368°N 23.742527°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 23° 44′ 33″47.508368, 23.74252747.508368°N 23.742527°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernefalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csernefalva falu Romániában, Máramaros megyében, Cernești központja.

Fekvése

Máramaros megyében, Magyarlápostól északnyugatra, Rózsapatak és Kővárfonác között fekvő település.

Története

Csernefalva nevét az oklevelek 1424-ben említették először Charnakapolnok néven. Ekkor a település Drág fiainak Györgynek és Sándornak jutott.

1427-ben neve Cserna tapoly, 1475 táján Cherna capal, 1553-ban Cernika Kapalnok, 1602-ben Czarnafalva, 1650-ben Csernafalva néven volt írva.

A település Kővár tartozéka volt, lakosai oláhok voltak.

1543-ban Drágffy Gáspáré, majd 1546-és 1552 között özvegyéé volt.

1553-1554-ben Drágffy György volt birtokosa.

1556-ban Izabella királyné Drágffy György magtalan halála után e birtokát Báthory Györgynek és nejének Báthory Annának, s fiának Istvánnak adományozta.

1565-ben Báthory György Miksa császár elleni lázadása miatt fejváltságul Kővár várát, s tartozékait a császárnak engedte át.

1567-ben János Király visszafoglalta a kővári várat, s tartozékaival együtt - így Csernefalvát is - beregszói Hagymási Kristóf bihari főispánnak, s Nagyvárad főkapitányának adományozta.

1583-ban Báthory Zsigmond a falut a kapniki ezüstbányászat céljából 2 évre, majd 1585-ben 12 évre Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.

1591-ben Báthory Zsigmond fejedelem Herberstein Felicián halála után annak örököseivel a haszonbért megújította újabb 6 évre.

1602-ben a fejedelem e birtokot Cselényi Farkasnak adományozta.

1609-ben a Kővárhoz tartozó birtokot vajdafalvi Onkerreiter Mihálynak adományozta.

1630-ban Brandenburgi Katalin Csernefalvát Erdélyi Istvánnak, s nejének -mindszenti Krisztinának adta zálogba 3000 forintért.

1650-ben mint fiskális birtok Kővárhoz tartozott.

1651-nen II. Rákóczi György a Kővárhoz tartozó falut Bánffy Zsigmondnak adományozta.

1651-től egészen az 1700-as évek végéig a Bánffyak voltak birtokosai.

1794-ben a "fiskus" a Bánffy örökösöktől magához váltotta és Teleki Károlynak engedte át.

1820-ban a település gróf Kornis Ignác özvegyéé volt

1898-ban gróf Teleki Géza örököseinek birtoka volt.

A község határában van in Valea Uliuluj (fekete víz forrás). A hagyomány szerint erről vette nevét Csernefalva.

1831 évi összeíráskor a falunak 722 lakosa volt.

1891-ben 922 lakosából 18 római katolikus, 856 görögkatolikus, 2 református és 46 izraelita. Házainak száma: 219, határa 7875 kataszteri hold volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemploma 1867-ben épült, s 1872-ben Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1858-tól vezetnek.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.  

Jegyzetek