Kis (település) : Történelme, Források, Kapcsolódó szócikkek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Kis (település)

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Kis
Tell al-Uhajmir


Névváltozatok	Kissati, Kissatu
Alapítás	i. e. 4. évezred
Megszűnés	i. e. 7. század körül
Lakói	sumerek, akkádok
Beszélt nyelvek	sumer, akkád
Elhelyezkedése

Kis Pozíció Irak térképén
é. sz. 32° 33′, k. h. 44° 39′32.55, 44.6532.550000°N 44.650000°EKoordináták: é. sz. 32° 33′, k. h. 44° 39′32.55, 44.6532.550000°N 44.650000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis témájú médiaállományokat.

Mezopotámia földrajza
Eufrátesz Tigris Asszíria Babilónia Sumer Akkád Tengerföld
Sumer
Eridu Kuara Íszín Lagas Larsza Nippur Umma Ur Uruk Suruppak
Akkád
Babilóniai városok Agade Kis Babilon Borszippa Dúr-Kurigalzu Kazallu Kúta Szippar Dilbat Girbat Asszíriai városok Assur Ékallatum Dúr-Sarrukín Kalhu Kár-Tukulti-Ninurta Ninive Nuzu
Egyéb városok
Dér Ékallaté Esnunna Harrán Karkemis Mári Niszibisz Tuttul Vassukanni Ebla
Sablon:Mezopotámia földrajza m v sz

Kis (sumer nyelven 𒆧𒆠, Kiš^KI, akkádul: Kiššatu) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre. A város lakott volt az Ubaid-kultúra idején is már, a Dzsemdet Naszr-kultúra idején, a korai dinasztikus időkben az egyik legfontosabb mezopotámiai város volt.

Történelme

Az akkád Sarrukín előtti időkből kevés konkrétumot tudunk Kisről. A sumer királylista szerint ez volt az első királyi központ az özönvíz után. A királylista összesen 40 királyt sorol fel 4 dinasztiából, akik közül Mebarageszi a legkorábbi, akikről régészeti bizonyítékunk is van. Egy másik olyan király (enszi), Meszilim, akiről régészeti bizonyítékunk van, nem szerepel a királylistán. A lista felismerhetően sémi nevei alapján Kis lakossága a korai időktől sémi volt. Idővel Kis katonai és gazdasági jelentősége csökkent, de megmaradt politikai és erős szimbolikus szerepe. Ahogy Nippur birtoklása szellemi értelemben, úgy Kis birtoklása politikai értelemben erős legitimáló erővel bírt. Ennek elsődleges oka, hogy Sarrukín Kis urától, Ur-Zababától vette át a sumer városok többsége feletti hatalmat, ezért felvette a Kis királya címet, amit Sarrukín tisztelői, követői is alkalmaztak. Néha csak igénycím volt.

Szimbolikus ereje miatt olyan uralkodók is Kis királyának nevezték magukat, akik Ur, Babilon vagy Akkád urai voltak. A Kis királya címet – sumer: lugal kisi, akkád: sar kissati – az „egész világ királya” értelemben használták, szintén Sarrukín idejétől.

Kis folyamatosan lakott volt a klasszikus időkig, amíkor elnéptelenedett. Egyik legjelentősebb istene Zababa, a harcos isten volt, akinek temploma (Émetehurszag) Kisben állt, és akit később azonosítottak Ninurtával, majd a hurrik Asztabisz néven vették át. Felesége Inanna, akinek tisztelete az egész ókorban meghatározó jelentőségű volt.

Források

A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8
Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5