Harrán

Nem tévesztendő össze a következővel: Hárán (Terah fia).

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Harrán
Sultantepe
Harrán méhkaptár kinézetű építményei
Névváltozatok	Karrai, Carrhae
Lakói	sumerek, akkádok, amoriták, asszírok, arameusok, héberek, arabok, törökök
Ország	Törökország
Testvérvárosok	Lista Alberobello
Terület	1,054 km²
Elhelyezkedése
Harrán Pozíció Törökország térképén
é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′36.866666666667, 39.03333333333336.866667°N 39.033333°EKoordináták: é. sz. 36° 52′, k. h. 39° 02′36.866666666667, 39.03333333333336.866667°N 39.033333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrán témájú médiaállományokat.

Harrán, (sumer nyelven ^URUKASKAL 𒆜, akkádul: 'Ḫarrānu', ógörögül: Kάρραι [Karrai], latinul: Carrhae, arabul: حران, törökül: Sultantepe) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához. Sumer neve „út, utca, útkereszteződés, utazás, karaván” értelmű, az akkád nevet ugyanazzal az írásjellel írták és „út, utca” jelentésű. A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.

Története

Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloni – méd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette.^[1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt.^[2]

A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provinciaként.

Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhaei csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.

A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744–750) Harránt tette meg székhelyévé.

Jelenleg Törökország területén található, híres az agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.

Jegyzetek

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!