Kósa Ferenc (filmrendező)

Ez a szócikk a magyar filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kósa Ferenc (egyértelműsítő lap).

Kósa Ferenc
Született	1937. november 21.[1][2][3][4] Nyíregyháza
Elhunyt	2018. december 12. (81 évesen)[5][2][3][4] Budapest
Állampolgársága	magyar[6]
Házastársa	Itomi Shinobu (1972–2018)
Foglalkozása	filmrendező politikus forgatókönyvíró
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 2006. május 15.)
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1963, rendezés)
Kitüntetései	Cannes-i fesztivál, legjobb rendezés (1967) Balázs Béla-díj (1968) Alföld-díj (1987) Magyarország Érdemes Művésze díj (1989) Magyar Örökség díj (1997) Tekintet-díj (2000) Hazám-díj (2001) Kossuth-díj (2007) Magyar Mozgókép Mestere (2008) Húszéves a Köztársaság díj (2009. október 23.) Prima Primissima díj (2012) Kölcsey-emlékplakett (2017)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-105/106)[7]
IMDb PORT.hu Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kósa Ferenc (Nyíregyháza, 1937. november 21. – Budapest, 2018. december 12.^[8]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, MSZP-s politikus.

Életpályája

1956-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Játék- és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve Sára Sándor több filmjének társírója is volt. Filmjei több hazai és külföldi elismerésben részesültek. Az 1967-es cannes-i filmfesztiválon Tízezer nap című filmjével elnyerte a legjobb rendezés díját, 1969-ben pedig a Budapesti tizenkettő közé választották. 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-től érdemes művész volt. 1997-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. Ugyanebben az évben a magyar-japán kulturális kapcsolatok érdekében kifejtett tevékenységéért japán császári kitüntetést kapott. 1991 óta a Nemzeti Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A Magyar-Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke. Ellenzéki értelmiségiként részt vett az 1985. évi monori és az 1987. szeptemberi lakitelki tanácskozáson. 1989 októberében az MSZMP legnagyobb platformjának, a Reformszövetségnek volt választott vezetője. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulásától a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként folyamatosan az országos elnökség tagja volt 2000-ig.

1990 és 2006 között országgyűlési képviselő. 1990–1992 között a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottságában. 1992. október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság tagja volt. Az 1994–1998 között a törvényhozás kulturális és sajtó állandó bizottságának alelnöke volt. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozott.

1972-ben házasságot kötött a japán Itomi Shinobuval. Egy gyermekük van, Bálint (1975).

2019. január 11-én kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben. A római katolikus szertartáson megjelent többek között Áder János köztársasági elnök, Rétvári Bence államtitkár, Halász Judit, Haumann Péter, Szili Katalin, Molnár Gyula, Szanyi Tibor, Sára Sándor, Szegedi Erika, Sebestyén Márta.^[9]

Filmjei

• 1961 – Etűd egy hétköznapról (rendező)
• 1962 – Jegyzetek egy tó történetéhez… (rendező, forgatókönyv)
• 1962 – Fény (rendező)
• 1967 – Tízezer nap (rendező, forgatókönyv)
• 1967 – Öngyilkosság (rendező, forgatókönyv)
• 1968 – Feldobott kő (forgatókönyv)
• 1970 – Ítélet (rendező, forgatókönyv)
• 1970 – Pro Patria (forgatókönyv)
• 1972 – Nincs idő (forgatókönyv, rendező)
• 1974 – Hószakadás (forgatókönyv, rendező)
• 1977 – Küldetés – Balczó András-portré (rendező, riporter)
• 1981 – A mérkőzés (rendező, forgatókönyv)
• 1982 – Guernica (forgatókönyv, rendező)
• 1986 – Az utolsó szó jogán (rendező, forgatókönyv)
• 1987 – A másik ember (rendező, forgatókönyv)
• 1998 – Taigan – A túlsó part (rendező, forgatókönyv)
• 1998 – Sirakava (rendező, forgatókönyv)

Könyv

• Csoóri Sándor: Forradás / Csoóri Sándor–Kósa Ferenc: Nincs idő / Ítélet; Magvető, Bp., 1972
• Tíz kérdés – tíz válasz. Beszélgetés dr. Béres Józseffel; lejegyezte Kósa Ferenc; Béres Export-Import Rt., Bp., 1990
• Bihari Mihály–Kósa Ferenc–Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések, 1987–2014; Éghajlat, Bp., 2014

Díjai, elismerései

• Balázs Béla-díj (1968)
• Alföld-díj (1987)
• Érdemes művész (1989)
• Magyar Örökség díj (1997)
• Tekintet-díj (2000)
• Hazám-díj (2001)
• Kossuth-díj (2007)
• Magyar Mozgókép Mestere (2008)
• Húszéves a Köztársaság díj (2009)^[10][11]
• Prima Primissima díj (2012)
• Kölcsey-emlékplakett (2017)

Irodalom

• Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009 (Interjú, 108–114. o.)
• Az idő egésze. Kósa Ferenc képei; Éghajlat, Bp., 2016

Jegyzetek

További információk

• Kósa Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
• Kósa Ferenc az Internet Movie Database-ben (angolul)

• Parlament
• választás.hu
• Kósa Ferenc. Válogatott bibliográfia a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár és a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság Társasági Fórum c. előadássorozatához, 2.; összeáll. Kovács Tiborné; Móricz Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1988