Bolyó Károly

Bolyó Károly
Született	1832. október 18. Kunszentmiklós
Elhunyt	1906. október 14. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1856)
A Lipótmezei Elmegyógyintézet 3. igazgató főorvosa
Hivatali idő 1899. december 22.^[1] – 1905
Előd	Niedermann Gyula
Utód	Konrád Jenő
Sablon • Wikidata • Segítség

Bolyó Károly (Kunszentmiklós, 1832. október 18.^[2] – Budapest, 1906. október 14.) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, az elmebetegek budapesti országos intézetének főorvosa, egyetemi magántanár.

Életpályája

Bolyó Sándor és Balog Julianna fiaként született Kunszentmiklóson. Orvosi tanulmányait a Pesti Királyi Tudományegyetemen végezte, ahol 1856-ban avatták orvosdoktorrá. 1857 és 1863 között Schwartzer Ferenc budai magán-elmegyógyintézetében működött mint segédorvos. Innen került ki a magyar elmeorvoslás számos jeles alakja, az országos tébolyda első orvosi karának egy része, a leendő intézetigazgatók, egyetemi tanárok kerültek ki. Itt indult Bolyó Károlyon kívül Laufenauer Károly, Lechner Károly és Niedermann Gyula pályafutása is.^[3] 1863-tól 1865-ig, elnyerve a Bene-féle száz arany összegű ösztöndíjat, meglátogatta Európa minden hírnevesebb elmegyógyintézetét. 1866-ban az elmegyógyászat magántanára lett, 1866-tól 1868-ig a Szent Rókus Kórház tébolydai osztályán mint rendelőorvos működött és 1868-ban a lipótmezői országos tébolyda főorvosává, 1899-ben az igazgatójává nevezték ki. A tébolydát jelentősen modernizálta, az ápoltak elzártságát csökkentette, közös foglalkoztatásukat szorgalmazta stb.^[4] 1882-től az országos közegészségügyi tanácsnak rendkívüli tagja volt. Az elmebetegségeket tudományos és társadalmi szempontokból tárgyaló dolgozatai hazai szaklapokban jelentek meg. 1906-ban hunyt el Budapest VI. kerületében.^[5]

Jegyzetek

↑ http://real-j.mtak.hu/12251/1/OTK2018PDF.pdf
↑ Keresztelése bejegyezve a kunszentmiklósi református keresztelési anyakönyvben.
↑ Archivált másolat. [2016. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)
↑ http://www.vital.hu/pszichiatria-tortenete vital.hu
↑ Halálozása bejegyezve a Budapest VI. kerületi polgári halotti anyakönyv 1778/VI. folyószáma alatt.

Források

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
vital.hu
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.