Zöldszárnyú ara

Zöldszárnyú ara
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Ara
Faj: A. chloropterus
Tudományos név
Ara chloropterus
(Gray, 1859)
Szinonimák

Ara chloroptera

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú médiaállományokat és Zöldszárnyú ara témájú kategóriát.

A zöldszárnyú ara (Ara chloropterus) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Előfordulása

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela területén honos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban. Betelepítették Puerto Rico szigetére is.

Megjelenése

Testhossza 90 centiméter, testtömege 1000–1500 gramm, nagy testű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.

Életmódja

Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.

Szaporodása

Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait – fészekaljanként kettőt –, amelyből a fiókák 4–5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.

Tartása

Igen kedvelt madár, az arák közül a sárga-kék ara után ez a faj a második leggyakoribb fogságban tartott madár. Magyarországon a Szegedi Vadasparkban, a Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben,[3] a Pécsi Állatkertben és a Jászberényi Állatkertben láthatóak.

Képek

  • Museum specimen
    Museum specimen

Jegyzetek

  1. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
  2. ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  3. ↑ Dehir.hu: Újra zöldszárnyú arákkal gyarapodott a debreceni állatkert – fotókkal, videóval (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)

Források

  • Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  • Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  • Díszmadár magazin
  • https://web.archive.org/web/20170710182643/http://www.jaszberenyzoo.hu/?q=lak%C3%B3ink-0
  • http://www.pecszoo.hu/zoldszarnyu-ara/ Archiválva 2016. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection - videók a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe. [2011. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap