X–5

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

X–5
A Bell X–5 szemből, a félszárnyak különböző helyzeteinek ábrázolásával
Funkció	Kísérleti repülőgép
Gyártó	Bell Aircraft Corporation
Gyártási darabszám	2 db
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1951. június 20.
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	10,1 m
Fesztáv	10,20 m 6,50 m 60°-os nyilazási szögnél m
Magasság	3,60 m
Szárnyfelület	16,26 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	2880 kg
Max. felszállótömeg	4536 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db Allison J35–A–17 gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	21,8 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	1150 km/h
Legnagyobb repülési magasság	15 200 m
Tolóerő-tömeg arány	0,50
Háromnézeti rajz
A Bell X–5 háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz X–5 témájú médiaállományokat.

A Bell X–5 kísérleti repülőgép, a világ első változtatható szárnynyilazású repülőgépe. Sugárhajtású, transzszonikus repülőgép, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1940-es évek végére, a változtatható nyilazású szárny gyakorlati kipróbálására, amelyhez az ötletet a befejezetlen Me P.1101 repülőgéptől vették, melyet a második világháború végén foglaltak le. Ellentétben a német géppel, melynek szárnyait csak a földön lehetett az előre megadott nyilazási szögek valamelyikébe beállítani, az X–5 szárnyainak nyilazása repülés közben is állítható volt a három (20, 40 és 60°-os) helyzet között, ez szükségessé tette a szárnynyilazás állítása közbeni tartományok vizsgálatát is. A változtatható szárnynyilazású repülőgépek nagy része ma is így, néhány szárnyállás használatával működik, csak az F–14 Tomcat képes a szárnynyilazás fokozatmentes és bármilyen repülési manőver közbeni folyamatos állítására (a fedélzeti számítógép által kiszámított optimális helyzetbe). A berepülési program során a második példány megsemmisült, a pilóta halálát okozva.

Jegyzetek