Weygand Tibor

Weygand Tibor
1929-ben
Életrajzi adatok
Született	1905. november 27. Alcsút
Elhunyt	1965. július 12. (59 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Hangszer	énekhang
Tevékenység	dalénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Weygand Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Weygand Tibor^[1] (Alcsút, 1905. november 27.^[2] – Budapest, 1965. július 12.) dalénekes, az 1930-40-es évek egyik legnépszerűbb előadója, számos egykori slágert elénekelt, az egyik első magyar hangosfilm-zeneszerző és énekes.

Élete

Weigand József és Czeiner Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged – és fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király – színházban is fellépett. Barátja, Polgár Tibor révén a rádió is foglalkoztatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többsége sláger lett.

Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém; Ne haragudjon rám – énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön – London, Bécs valamint Franciaország és Németország több városában – is. A negyvenes évektől csökkent népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának. A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkoztatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve – Kalmár Pálhoz hasonlóan – feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó dzsessz. A szvingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa.^[3]

Legismertebb slágerei

Diszkográfia

• Kemény Egon – Szécsén Mihály: Kedves Helén (1937, vidám foxtrott), Weygand Tibor, Buttola Ede Pátria-Swing Zenekara
• Kemény Egon – Szécsén Mihály: Ma éjjel úgy zokog a gitárom (1941, olasz tangószerenád)  Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar
• Kemény Egon – Rákosi János: Mondd meg nekem (1942, dalkeringő) Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar

Filmszerepek, közreműködések

Hang és kép

• Engem még nem szeretett senki^{[halott link]}
• Egy kis édes félhomályban^{[halott link]}
• Kevés nekem
• Kép: Rátz Valival

Jegyzetek

További információk

• Szerelemhez nem kell szépség. RÉTCD 14, Szerkesztő: Várhelyi Márton
• Sulinet: A rádióénekes
• Filmtörténet^{[halott link]}
• Weygand Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
• Kurutz Márton: Könnyű zene és muzsikalitás a magyar filmben