Vihar-hegy

Vihar-hegy
Magasság	453 m
Hely	Magyarország, Budapest
Hegység	Budai-hegység
Elhelyezkedése
Vihar-hegy Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 33′ 41″, k. h. 18° 59′ 33″47.561388888889, 18.992547.561389°N 18.992500°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 41″, k. h. 18° 59′ 33″47.561388888889, 18.992547.561389°N 18.992500°E
Vihar-hegy Pozíció Budapest térképén

A Vihar-hegy a Budai-hegység egyik, 453 méteres magaslata Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy tömbjében. A 495 méteres magasságig emelkedő főcsúcs legközelebbi előhegye északi irányból.

Leírása

Alapkőzete a Hármashatár-hegy egészéhez hasonlóan nagyrészt felső triász kori fődolomit, amire a későbbi földtörténeti korokban nummuliteszes mészkő és budai márga rakódott. A hegytömb többi magaslatához viszonyítva aránylag kis területet foglal el.

Fekvése

Csúcsa észak-északnyugati irányban emelkedik a Hármashatár-hegy csúcsától; tömbjét kettészeli a II. és III. kerület határa, de a legmagasabb pontja a II. kerületben, Kővár városrész északkeleti részén emelkedik. Északnyugati irányból legközelebbi szomszédja a Csúcs-hegy, annak tömegétől a Virágos-nyereg választja el. Délnyugati lejtői ma is beépítetlenek, a magasabban fekvő részeken beerdősültek, az alacsonyabban elterülő lankák Pesthidegkút, illetve a hármashatárhegyi repülőtér felé futnak le; északkeleti lejtője a magasabban fekvő részeken ugyancsak erdőborított, lejjebb, az Erdőalja út vonalától északkeletre a III. kerület Testvérhegy városrész utcái húzódnak itt.

Megközelítése

A Vihar-hegy fővárosi közösségi közlekedéssel az Árpád híd budai hídfőjétől induló 137-es busszal érhető el a legkönnyebben. A buszról a végállomásszerűen kiképzett, bár hivatalosan csak megállóhelynek számító Erdőalja úti buszfordulónál, vagy a Hedvig utcai megállónál célszerű leszállni. Előbbi esetben az Erdőalja úton északnyugat felé továbbsétálva érhetjük el a Virágosnyereg utat, amelyen a nyeregig felsétálva északi irányból közelíthető meg a Vihar-hegy, míg a Hedvig utcánál az utcát magába fogadó völgyön sétálhatunk fel a Guckler Károly útig, amelyen jóformán további szintemelkedés nélkül juthatunk el ugyanoda, déli irányból.

Források

• Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 1294. old.
• Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 39, 46, 47, 60, 154, 167, 169, 170, 675. old.

Jegyzetek