VI. Erik svéd király

Ez a szócikk a svéd királyról szól. Hasonló címmel lásd még: VI. Erik (egyértelműsítő lap).

VI. Erik
Svédország királya
Uralkodási ideje
970 – 994
Elődje	II. Emund
Utódja	III. Olaf
Dánia királya
Uralkodási ideje
992 – 993
Elődje	I. Svend
Utódja	I. Svend
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Yngling-ház
Született	932 előtt
Elhunyt	994 Gamla Uppsala[1]
Nyughelye	Gamla Uppsala[1]
Édesapja	III. Björn
Testvére(i)	II. Olaf svéd király
Házastársa	Sigrid the Haughty Gunhilda Aud Haakonsdottir of Lade Świętosława
Gyermekei	III. Olaf svéd király Holmfrid of Sweden
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Erik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

VI. Erik Björnsson vagy Győztes Erik (svédül: Erik Segersäll,^[2] németül: Erich der Siegesfrohe^[3]), (932 előtt – 994^[4]), svéd király 970 és 994 között, és Villásszakállú Svendet elűzve^[5] dán király körülbelül 992 és 993 között, Upplandból mind a Baltikumra, mind Európa Keleti részére nagy befolyást gyakorolt.^[4]

Élete

Ifjúkora

III. Björn fiaként született, de édesapja halála után valószínűleg nem ő, hanem II. Emund Emundsson lett a király. Annak 970 körüli halála után lett Eriké a trón, de a meglévő források szerint (ezek izlandi mondák, és a Brémai Ádám krónikája) 975-ig fivérével, Olaffal együtt kormányzott.

Uralkodása

Királyságának határai vitatottak: főleg a Mälaren tó és környéke és dél fele egészen a Balti-tenger partjáig Blekinge tartományig. Egyes krónikák arról jelentenek, hogy ő volt az első király, aki Svealand, Östergötland és Västergötland tartományokra, azaz a teljes középkori Svédország területére ki tudta terjeszteni hatalmát. Mai vélekedések azonban ezt az érdemet inkább fiának tulajdonítják. Visszaverte a dánok támadását, 975 körül megsemmísítette a vikingek leghíresebb fészkét, Birket.^[4]

Háború Erős Styrebjörnnel

Az izlandi mondavilág arról mesél, hogy Olaf fia, Erős Styrbjörn igényt tartott édesapja trónjára, és nem ismerte el Eriket uralkodóként. Délre vonult, és egyesítette ereit a wollini vikingekkel. Ezzel az egyesült sereggel indult meg Styrebjörn Uppland irányába azzal a céllal, hogy Eriket elűzze a trónról. A két ellenséges sereg 984-ben találkozott Gamla Uppsala közelében. A csatában, mely Erik győzelmével záródott, Styrebjörn elesett. Egyes feltételezések szerint Erik ez után a csata után kapta a „győzedelmes” melléknevet.^[6]

A kereszténység felvétele

990-ben Eriket megkeresztelték Dániában.^[7] Amikor azonban visszatért a sveák fővárosába, a többségében pogányok lakta Uppsalába, kénytelen volt visszatérni a pogány hitre, mert a pogány társadalmakban a király főpap is volt.^[7] Bár Erik felvette a keresztséget, a svédek a későbbi keresztény uralkodók alatt is a 12. század elejéig megtartották pogány kultuszaikat, amelyek központja Gamla Uppsala (Régi Uppsala) volt.^[4]

Svéd–dán háború

Erik feltehetőleg Dániában is sikeres területfoglaló hadjáratokat vezetett. Ezek kiváltó oka a Styrebjörnnek nyújtott dán segítség volt. A hadjáratok időpontjaként egyes források 992-t, más források egy évvel korábbi dátumot említenek. Brémai Ádám szerint miután rex Sueonum Hericus lerohanta Dániát, elűzhette annak királyát Villásszakállú Svent^[8] és egy évig uralkodhatott dán földön. Ezután betegsége miatt vissza kellett térnie a Régi Uppsala vidékére. Bár Dániában megkeresztelkedett, Svédországba való visszatérésekor kiújult pogány hite.^[8]

Egyes források szerint üldözte a kereszténységet.^[5]

Halála

Snorri Sturluson szerint Uppsalában (régi királyi udvarában) hunyt el 10 évvel Styrebjörn halála után^[8] (tehát 994-ben). A Régi Uppsala délnyugati temetőinek egyikében feltételezik végső nyughelyét. Erik királyt fia, III. Olaf követte a trónon.

Egyéb

• Valószínűleg ő alapította a ma is álló Sigtuna városát, ahol fia és utóda, (Olaf) első pénzérméit verték.

Gyermekei

• Első felesége Sygrydát,^[9] Skoglar Toste leányát, két gyermekük született:
  • III. Olaf svéd király (980 k. – 1021/1022)^[9]
  • Emund^[9]
• A 980-as években feleségül vette Szvjatoszlavát (más néven: Gunnhild, Sigrida), (966 – 1013), I. Mieszko lengyel fejedelem leánya, akit a történetírók „Gőgös Sigrid” néven említenek. Egy gyermekük született:
  • Holmfrid Eriksdotter^[9] ∞ Sven Haakonsson^[9]

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b} Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe
2. ↑ 655-656 (Nordisk familjebok / 1800-talsutgåvan. 4. Duplikator - Folkvandringen)
3. ↑ erich_8_der_siegesfrohe_koenig_995. [2004. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
4. ↑ ^{a b c d} Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 58. oldal
5. ↑ ^{a b} Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
6. ↑ Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 222. oldal
7. ↑ ^{a b} Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 52. oldal
8. ↑ ^{a b c} Sweden Kings
9. ↑ ^{a b c d e} Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Erik VIII. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Genealogie-Mittelalter.de

Külső hivatkozások

• Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com

Kapcsolódó szócikkek

• Svédország uralkodóinak listája
• Svéd királyok családfája
• Svédország társadalma a középkorban

Előző uralkodó: II. Emund

Svédország uralkodója 970 – 994 részben II. Olaffal együtt

Következő uralkodó: III. (Kincses) Olaf

Előző uralkodó: I. Svend

Dánia királya 992 – 993

Következő uralkodó: I. Svend