Temeshidegkút

Temeshidegkút (Zăbrani)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Temeshidegkút
Rang	községközpont
Irányítószám	317410
SIRUTA-kód	12787
Népesség
Népesség	1798 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	15 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 21° 33′ 32″46.069166666667, 21.55888888888946.069167°N 21.558889°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 21° 33′ 32″46.069166666667, 21.55888888888946.069167°N 21.558889°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Temeshidegkút (románul: Zăbrani, németül: Guttenbrunn) település Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól délkeletre, Lippától délnyugatra, a Maros közelében, Cseralja és Zabrány közt fekvő település. A DN62-es út halad át rajta.

Története

A településtől északnyugatra 300 méterre őskőkorszaki valamint a La Tène kultúrához tartozó települések maradványait tárták fel. Az új negyedben illetve a falutól 200 méterre nyugatra, 2–3. századi római és szarmata-dák temetkezési helyekre bukkantak.^[2]

Temeshidegkút nevét 1463-ban említette először oklevél Hyydegfew néven. 1561-es adólajstrom említette nevét Hydegkwth formában. 1717-ben Sedekut, 1720-1723-ban Guttenbrunn, 1723-1725-ben Edekut, 1808-ban Hidegkút, Guttenbrun, Hajdekút néven írták.

A település királyi birtok és vásáros hely volt; a 18. században elnéptelenedett. 1727-ben Szászországból és Ausztriából érkezett németek telepedtek le itt.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Guttenbrunn, magyarul Hidegkút, oláhul Hajdekut, Temes vármegyében, a Maros mellékén fekszik. Van itt 2544 római katholikus, 198 görögkatolikus, 91 óhitű, 3 zsidó; 5 egész, 182 fél, 88 negyed, 1 nyolczad telek, 19 zsellér, 62 szerződési zsellér, 135 lakó, 87 mesterember, 5 kereskedő, derék római katholikus templom, szép paplak, nagy vendégfogadó, postahivatal. Határa 6688 hold,...Határát a Maros keresztülfutja, és egy árok, melly római sáncznak neveztetik. Végre nevezetes e város pompás hidegforrásáról, melly körül gyülekeztek az első gyarmatosok Szászországból és Ausztriából 1724-ben s e forráskutat tetővel befedvén, pecsétjük is tartalmazza. Országvásárt 3 tart, ugy mint január 17, május 16, september 17-kén; ezenkívül hetivásárokat minden csütörtökön. Birtokosa a királyi kincstár.”

A 20. század elején Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 2999 lakosából 2658 német, 250 román, 190 magyar volt. Ebből 2744 római katolikus, 136 görögkeleti ortodox, 112 görögkatolikus volt.

Nevezetességek

• A két templom közötti útszakasz utcafrontja az út mindkét oldalán műemlékként van nyilvántartva az AR-II-a-A-00660 sorszámon.^[2]
• Római katolikus templomát 1872-ben szentelték fel a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére.

Személyek

• Itt született Adam Müller-Guttenbrunn (1852–1923) bánáti sváb író, költő

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország leírása
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

További információk

• Geschichte von Guttenbrunn. guttenbrunn.de. Heimatortsgemeinschaft Guttenbrunn (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) arch