Szareptai mustár
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A szareptai mustárról (Brassica juncea) és részeiről készült illusztráció | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Brassica juncea (L.) Czern. | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| Homonim név, s ezért mellőzendő:
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szareptai mustár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szareptai mustár témájú médiaállományokat és Szareptai mustár témájú kategóriát. |
A szareptai mustár (Brassica juncea) a káposztafélék családjába tartozó Brassica nemzetség egyik faja. Nevezik barna mustárnak, indiai mustárnak, továbbá az oroszrépa és az indiairépa névvel is illetik.[2] A szareptai a bibliai Szareptáról elnevezett oroszországi, egykor volgai német településre utal, amely ma Szarepta-na-Volge néven Volgográd része. Itt alapították 1801-ben azt a mustárgyárat, amely a «Szareptszkaja gorcsica» (Szareptai mustár) védjegyet birtokolta.[3]
A trópusi, szubtrópusi Ázsia régóta termesztett, fontos olajnövénye, de a Földközi-tenger vidékén is vetik. Nagy sárga magvai 35% étolajat tartalmaznak. Indiában ezzel főznek, rai a neve. Nagy mennyiségű allil- és krotil-mustárolajából mustárt készítenek. Ez a legcsípősebb mustár. A fiatal növényeket (leginkább Kínában) főzeléknek használják, de kétszer kell megfőzni, mert különben keserű.[forrás?]
Jegyzetek
- ↑ a b c Brassica juncea (L.) Czern. www.tropicos.org. (angolul) Saint Louis, Missouri: Missouri Botanical Garden (2013) (Hozzáférés: 2013. október 14.) (aspx)
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 181., 317. o. ISBN 963 9121 22 3
- ↑ Неумывакин, Иван Павлович. «ГОРЧИЦА» На страже здоровья (orosz nyelven). Szentpétervár: ДИЛЯ, 9–14. o. (2006). ISBN 5-88503-459-1
Források
Kapcsolódó szócikkek
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
