Szabadtéri csillapítás

Szabadtéri csillapítás

A szabadtéri csillapítás a szabad térben (vagyis vákuumban, reflexiótól és árnyékolástól mentes környezetben), két, adott távolságra lévő izotróp antenna között fellépő csillapítás. Jele AV. Értéke függ a hullámhossztól és az antennák közti távolságtól. A vevőantenna által vett teljesítmény és az adóantennába betáplált teljesítmény közti arányt adja meg. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt az arányszámot át szokták számolni dB-re.[1]

Számítása

A V = ( 4 π R λ ) 2 {\displaystyle A_{V}={\biggl (}{\frac {4\pi R}{\lambda }}{\biggr )}^{2}}

Ha a teljesítményviszonyt decibelben fejezünk ki:

A V = 20 log 10 ( 4 π R λ ) 2 {\displaystyle A_{V}=20\log _{10}{\biggl (}{\frac {4\pi R}{\lambda }}{\biggr )}^{2}}

Sokkal praktikusabb feszültségarányban számolni, hiszen a vevőkészülékek érzékenységét is feszültségben, általában μV-ban adják meg. Ilyenkor a vevőantenna talppontján és az adóantenna talppontján mért feszültség arányát kapjuk.

A V = 10 log 10 ( 4 π R λ ) 2 {\displaystyle A_{V}=10\log _{10}{\biggl (}{\frac {4\pi R}{\lambda }}{\biggr )}^{2}}

  • R - az adóantenna és a vevőantenna közti távolság
  • λ - az antennák üzemi hullámhossza

Jegyzetek

  1. Róna Péter. Analóg rádiórelé berendezések. Műszaki könyvkiadó (1983). ISBN 963-10-4736-9 
Sablon:Rádióhullámok terjedése
  • m
  • v
  • sz