Sirató gerle

Sirató gerle
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nemzetség: Zenaidini
Nem: Zenaida
Faj: Z. macroura
Tudományos név
Zenaida macroura
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Gyászos gerle

Elterjedés
Télen (kék), Nyáron (világoszöld), Egész évben (sötétzöld)
Télen (kék), Nyáron (világoszöld),
Egész évben (sötétzöld)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sirató gerle témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sirató gerle témájú médiaállományokat és Sirató gerle témájú kategóriát.

A sirató gerle vagy gyászos gerle (Zenaida macroura) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

A Brit Virgin-szigetek hivatalos madara.[1]

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok északi részétől Panamán keresztül a Karib-tenger szigetein és a Bahama-szigeteken honos. Az északi területekről délre vonul. Kedveli a nyílt élőhelyeket, mint a városi területeket, tanyát, prérit, legelőt és ritka fás területet, kerüli a mocsarakat és a sűrű erdőket.

Alfajai

  • karibi sirató gerle (Zenaida macroura macroura) - A Nagy-Antillák szigetein őshonos alfaj. Újabban meghonosodott a Floridai-szigetek némelyikén is.
  • keleti sirató gerle (Zenaida macroura carolinensis) - Észak-Amerika keleti részén honos, előfordul továbbá a Bahama-szigeteken és a Bermuda-szigeteken is.
  • nyugati sirató gerle (Zenaida macroura marginella)- Az Amerikai Egyesült Államok nyugati területein és Mexikóban él.
  • clarión-szigeti sirató gerle (Zenaida macroura clarionensis) - Kizárólag a Mexikó csendes-óceáni szigetcsoportjához, a Revillagigedo-szigetekhez tartozó Clarión-szigeten honos alfaj.
  • Zenaida macroura tresmariae
  • közép-amerikai sirató gerle (Zenaida macroura turturilla) - Közép-Amerika földhídi országaiban él.

Megjelenése

Testhossza 32 centiméter. Arcrészén két fekete csík van, sötét szemeit világoskék szemgyűrű szegélyezi. Szárnyain sötét szárnyfoltok találhatók, külső farktollai fehérek.

A kifejlett
és egy fiatal példány

Életmódja

Csapatosan a talajon keresgéli táplálékát. Tápláléka szinte teljesen magvakból áll, ritkán esznek csigákat és rovarokat. Emésztés közben pihen, néha csipked homok kavicsot, vagy homokot, ami segíti az emésztést. Az általa kedvelt magvak közé tartoznak az alábbiak: dió, kukorica, szezámmag, búza. Az elsődleges rá veszélyes ragadozók a nappali ragadozó madarak. A fészkére veszélyesek a varjúfélék, a macska és a siklófélék.

Szaporodása

A fészeknek való helyet, ami általában tűlevelű vagy lombhullató fa, a tojó választja ki. A fészket a tojó készíti, a hím pedig hordja a fészekhez való anyagot, ami tűlevelű fa levele és fűszál. Néha igénybe veszi az elhagyatott fészkeket. Fészekalja szinte mindig 2 kis fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő kotlik. A költési idő 2 hét. A fiókákat a szülők az első 3–4 nap galambtejjel etetik, majd utána a növényi tejeket fokozatosan növelik magvakra. A kirepülés 11–15 napon belül történik. A melegebb területeken egy szezonban akár 6 fészekaljt is felnevelnek. A párok általában újra ugyan azon a területen költenek a következő szaporodási időszakban, néha együtt is maradnak egész télen. Ugyanakkor a magányos egyedek találnak maguknak új párt ha szükséges.

Párzás közben
a fészek
és a fiókák

Jegyzetek

  1. Coldwell Banker Real Estate BVI, 2011. július 14.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
  • Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
  • A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
  • A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0 
  • Mourning Dove hunt in Ontario

További információk

  • Képek az interneten a fajról[halott link]
  • Internet Bird Collection - videók a fajról. [2009. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap