Rézbánya

Rézbánya (Băița)
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	falu
Községközpont	Diófás város
Irányítószám	415401
SIRUTA-kód	26948
Népesség
Népesség	497 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 55″, k. h. 22° 35′ 00″46.48194444, 22.5833333346.481944°N 22.583333°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 55″, k. h. 22° 35′ 00″46.48194444, 22.5833333346.481944°N 22.583333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Rézbánya (románul: Băița) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

A Bihar-hegységben, Vaskohtól 18 kilométerre keletre fekszik. Jelentős ásványlelőhely (az agalmatolit biharit nevű változata, szaibélyit, stromeyerit).

Története

1585-ben Rezbanya, 1599-ben Kys Banya néven említették. (Az utóbbi név román nevével párhuzamos jelentésű.) A török időkben megszűnt benne a bányaművelés, 1726-ban birtokosa, a nagyváradi római katolikus püspökség indította újra. 1744 után a püspökség vaskohi uradalma két ispánsága közül az egyiknek lett a székhelye. 1751-ben a bányákban részesedést szerzett a királyi kincstár. Az Antal-tárnában 1755-ben már ólomércet termeltek ki. Német bányászai számára 1793-ban római katolikus plébániát szerveztek.^[1] A helyben bányászott réz- és ezüstércet a gyulafehérvári pénzverdének adták el, az ólmot helyben dolgozták fel.^[2] 1828-ban 995 lakosa volt, vásárait 79 falu lakói látogatták rendszeresen. 1840-ben 227 bánya- és kohómunkás és 25 fuvaros dolgozott benne. 1849. május 22. után ide helyezték át a Zarándból kivont Reviczky-szabadcsapatot. 1863–64 és 1870 között a bányászat ideiglenesen szünetelt, majd a magyar állam indította újra a Mélyvölgybánya nevű tárnát. Ortodox román lakosságának többsége a nagyváradi római katolikus püspök 1876-os vizitációját követő három évben tért át a görögkatolikus hitre.^[3] 1880-ban 1567 kg ezüstöt, 5326 kg ólmot és 7399 kg rezet termeltek ki. 1899-ben a Gizella- és a Réz-bányában megkezdték a márvány bányászatát. Az 1900-as évekig közigazgatásilag két részből, Rézbányaváros-ból és Rézbányafalu-ból állt. 1935-ben az Aurum cég kezdett bányáiban molibdént és bizmutot bányászni, 1937-ben összesen 27 tonnát. 1938-ban flottáló üzemet is létrehoztak. 1959–60-ban megnyitották az 1 Molibden aknát, majd hamarosan másik kettőt. A molibdén- és bizmutbányászat az 1970-es években ért csúcspontjára.

A második világháború után külterületén hozták létre Diófást. Rézbányától két és fél kilométerre északra a Sovrom–Kvarțit szovjet–román vállalat kezdte meg 1952-ben az uránérc felszíni és felszín alatti bányászatát. A kinyert érc nagy részét közvetlenül a Szovjetunióba szállították, és e célból a Stej és Szegyest közötti Dumbrava fennsíkon repülőteret is kialakítottak. Az uránércbányászat miatt a vidék lakossága sokszorosára duzzadt. 1960 után csökkent a termelés, bár 1962-ben megnyitották az Avram Iancu bányát. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ben felmondta a szovjetekkel kötött uránbányászati szerződést, ezután az ércet Földvár mellett dolgozták föl. 1985-ben itt hozták létre Románia egyetlen atomtemetőjét az egykori uránbánya két tárnájában, 840 méteres magasságban.^[4] 1970 körül a településtől öt kilométerre kőbányát is nyitottak, ahol fehér díszítő mészkövet termelnek ki.

Lakossága

• 1842 előtt 1039 ortodox és 308 római katolikus lakosa volt.^[5]
• 1910-ben 689 lakosából 551 volt román, 114 magyar és 23 német nemzetiségű; 353 görögkatolikus, 189 ortodox, 126 római katolikus és 13 zsidó vallású.
• 2002-ben 598 lakosából 586 volt román, 7 német és 5 egyéb nemzetiségű; 453 ortodox, 75 görögkatolikus, 39 pünkösdi és 29 római katolikus vallású.

Látnivalók

• 1780-ban épült katolikus templomát római és görögkatolikusok közösen használják. A római katolikus egyház 1960 óta Belényes filiája.
• Bihar-kapu barlang (a Körös egyik ágának forrásbarlangja, vízeséssel).

Gazdaság

• Mészkő-, dolomit-, bizmut- és volfrámérc-bányászat.^[6]

Rézbányán születtek

• 1828. december 4-én Abt Antal természettudós
• 1855. május 19-én Bihari Sándor festőművész

Jegyzetek

Források

• Nicolae Țucra: Vașcău: comună – oraș – ținut. Oradea, 2000
• K. Nagy, Sándor: Bihar-ország. 1. köt. Nagyvárad, 1884
• Péch Antal osztálytanácsos jelentése a selmeczi és diósgyőri kerületben és Rézbánya vidékén létező állami bányák és kohók állapotáról. Budapest, 1873

Külső hivatkozások

• [1]^{[halott link]}

További információk

• Emődi András: Rézbánya a bánsági (oravicai) bányakerülethez tartozás időszakában. Bányászattörténeti Közlemények különszám, 2024. (https://epa.oszk.hu/01400/01466/00030/pdf/EPA01466_banyaszati_2024_ksz.pdf