Pozsonynádas

Pozsonynádas (Trstín)
Pozsonynádas főutcája
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Első írásos említés	1256
Polgármester	Marta Genčúrová
Irányítószám	919 05
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	TT
Népesség
Teljes népesség	1405 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	236 m
Terület	26,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 17° 27′ 50″48.52777778, 17.4638888948.527778°N 17.463889°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 17° 27′ 50″48.52777778, 17.4638888948.527778°N 17.463889°E
Pozsonynádas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonynádas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonynádas (szlovákul Trstín, korábban Nadaš, németül Nadasch) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 20 km-re északnyugatra.

Története

A honfoglalás után területén székely határőrtelepülés állt, amely azonban a tatárjáráskor valószínűleg elpusztult. Nádast 1256-ban IV. Béla adománylevelében említik először. Plébániatemploma a 18. század közepén épült. Az 1773-as urbárium Nádast az oppidiumok, azaz mezővárosok között említi. Az 1817. február 18-án kibocsátott oklevél a településnek évi négy országos vásárt engedélyez. A 19. században Nádason három malom működött, ebből kettő a faluban.

Vályi András szerint "NÁDAS. Tót helység Posony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombat Városához 2 mértföldnyire, határja 3 dűlőre van osztva, de tsekély termékenységű, legelő mezejek, ’s fájok elég van."^[2]

Fényes Elek szerint "Nádas, tót m. v. Poson most F. Nyitra vmegyében, Nyitra vármegye szélén, a Szeniczre vivő országutban egy igen kies vidéken: 1126 kath., 5 evang., 213 zsidó lak., kath. paroch. templom; synagoga. Határa dombos; nagy erdeje sok vadat táplál; szőlőhegye savanyú bort terem. A korláthkői urad. tartózik, s nagy részt Motesiczky nemes nemzetség birja. Ut. p. Nagy-Szombat."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1604-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1270 lakosából 1254 fő szlovák volt.

2011-ben 1373 lakosából 1333 fő szlovák volt.

Nevezetességei

• 
  A reneszánsz kastély

• Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1753 és 1763 között épült.
• Két kastélya közül az egyik a 18. század közepén épített barokk, a másik 17. századi reneszánsz várkastély a Motesici családé volt.

Nevezetes személyek

• Itt született 1901-ben Rados Kornél építész, egyetemi tanár (meghalt 1985-ben)

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (szlovákul)
• Községinfó
• Pozsonynádas Szlovákia térképén
• Fényképek
• E-obce.sk