Perlit (kőzet)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Perlit (acél)

perlit
perlitfolyás
Adatok
Képződés típusa	magmás
Képződés helye	kiömlési
Szerkezet	hialinos
Szövet	iránytalan
Vegyi összetétel	savanyú (felzikus)
Ásványos összetétel	túltelített
Fajsúly	1100 kg/m³
Előfordulás	szinorogén vulkanizmus, szubszekvens vulkanizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz perlit témájú médiaállományokat.

A perlit viszonylag magas víztartalmú, speciális riolit- vagy dácitváltozat, természetes körülmények között is előforduló vulkanikus üveg kőzet. A kiömlési kőzetek, savanyú (felzikus) alcsoportjába tartozik. Sajátos tulajdonsága, hogy megfelelő hevítés hatására nagy mértékben megduzzad.

Előállítás

A felszíni bányászatot követően a perlitkőzetet megőrlik, majd 850–900 C°-ra hevítik. A perlit felülete melegítés hatására meglágyul, a kőzetben kémiailag kötött víz gőzzé változik, és kis kapillárisokon (csatornákon) a környezetbe távozik. A folyamat során az anyag eredeti térfogatának 7-16-szorosára duzzad. A folyamat nagyban hasonlít a pattogatott kukorica készítéséhez.

Tulajdonságok

A duzzasztott perlit fehér színű, nagy porozitású, szemcsés struktúrájú, környezetbarát, természetes kőzet, melynek hőszigetelőképessége magas (λ = 0.045 – 0.070 W/mK)

A perlit tipikus összetétele:

• 70-75% szilícium-dioxid: SiO₂
• 12-15% alumínium-oxid: Al₂O₃
• 3-4% nátrium-oxid: Na₂O
• 3-5% kálium-oxid: K₂O
• 0.5-2% vas-oxid: Fe₂O₃
• 0.2-0,7% magnézium-oxid: MgO
• 0.5-1,5% kalcium-oxid: CaO
• 3-5% Izzítási veszteség (kémiai / kötött víz)

A hőkezelés előtti és utáni sűrűség összehasonlítása:

• A nyers perlitkő sűrűsége: kb 1100 kg/m³ (1.1 g/cm³)
• A duzzasztott perlit sűrűsége 30-150 kg/m³

Felhasználás

Alacsony sűrűsége, viszonylag alacsony ára és jó hőszigetelő képessége miatt a perlitet számos helyen lehet felhasználni.

Az építőiparban a perlitet széleskörűen használják önálló alkotórészként, hőszigetelő vakolatok, betonok adalékanyagaként, könnyűszerkezetek készítésére, és tűzvédelmi célokra. Habarcshoz adagolva a perlit a tűzállóságot növeli, de használják szigetelőanyagoknál vagy kerámiaburkolatoknál az agyaghoz adott adalékként is.

Klímatechnológiában szigetelőanyagként, például a hűtőtárolóknál használatos.

Szűrési segédanyagként is ismert, például a gyógyszeriparban a fermentlé szűréséhez perlitet használnak.

Kertészetben a komposzthoz adagolva a levegő számára jobban átjárhatóvá teszi a komposztot, de emellett megőrzi a jó vízvisszatartó képességét. Vízkultúrás növénytermesztéshez jó közeg készíthető perlit felhasználásával, mert a perlit a nedvességet magába szívja, és csak akkor adja le, ha a környezete azt megkívánja: például szárazság esetén. Vízzel telített állapotában a gyökér köré szórják, így a gyökerekre tapad, és nagy meleg idején a nedvességet a gyökereknek leadja. Szabályozza a növény vízgazdálkodását és javítja a talajklíma állapotát.

Dohányiparban füstszűrőkben szűrőanyagként használják.

Lelőhelyek, feldolgozó üzemek

Perlitbánya található Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában, Görögországban és Törökországban is.
Magyarországon jelentős perlit nyersanyag-lelőhelyek találhatóak Pálháza közelében. A rendszerváltás előtt a perlit felhasználását fejlesztésekkel ösztönözték. A rendszerváltás után egy nagyobb építőipari társaság tulajdonába kerültek a pásztói és nyirtelki üzemek, a Tapolcán lévőt felszámolták.
Duzzasztómű üzemel Pilisvörösváron, Olaszliszkán, Erdőbényén, Tökölön és Lepsényben.

Források

• Magyarország kőzetei. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
• Perlit. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
• A perlitről általában. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)