Páraxióma

A páraxióma a halmazelmélet rendszereinek tipikus axiómája:

Ha x és y halmazok, akkor létezik egy olyan z halmaz, amelynek x és y eleme, más eleme viszont nincs.
x y z u ( u z ( u = x u = y ) ) {\displaystyle \forall x\forall y\exists z\forall u\,(u\in z\leftrightarrow (u=x\lor u=y))}

Egy másik tipikus halmazelméleti axióma, az extenzionalitási axióma biztosítja, hogy adott x-hez és y-hoz egyetlen ilyen z párhalmaz létezik. A párhalmaz bevett jelölése: { x , y } {\displaystyle \{x,y\}} . Speciális esetként x és y lehet ugyanaz a halmaz is; az axióma tehát az egyelemű halmazok létezését is szavatolja. Ezeket { x } {\displaystyle \{x\}} -szel jelöljük.

Változatok

  • A komprehenziós séma lehetővé teszi a páraxióma következő gyengítését:
x y z u ( ( u = x u = y ) u z ) {\displaystyle \forall x\forall y\exists z\forall u\,((u=x\lor u=y)\rightarrow u\in z)}
A párhalmaz létezését tetszőleges x, y és megfelelő z esetén az { u z | u = x u = y } {\displaystyle \{u\in z|\,u=x\lor u=y\}} komprehenzió biztosítja.
  • Atomos halmazelméletekben x és y atom is lehet, nem csak halmaz. Az axióma formális felírása nem változik.
  • A Neumann–Bernays–Gödel-halmazelméletben és rokonaiban az osztálykomprehenziós séma biztosítja, hogy létezik a { x , y } {\displaystyle \{x,y\}} osztály. Az axióma itt tehát ebben a formában is kimondható:
Ha x és y halmazok, akkor a { x , y } {\displaystyle \{x,y\}} osztály is halmaz.
x y m ( { x , y } ) {\displaystyle \forall x\forall y\,\mathrm {m} (\{x,y\})}
( m {\displaystyle \mathrm {m} } az osztályrealista halmazelméletek halmazpredikátuma.)

Története

A páraxióma megtalálható volt már Ernst Zermelo 1908-as axiómarendszerében is, az elemi halmazok axiómája (Axiom der Elementarmengen) részeként. Rendszerint szerepel a standard Zermelo-Fraenkel axiómarendszerben is; valamint ennek variánsaiban és a különféle osztályrealista halmazelméletekben.

Párhalmaz és rendezett pár

Egy halmaz elemeinek nincs sorrendje; { x , y } {\displaystyle \{x,y\}} ugyanaz a halmaz, mint { y , x } {\displaystyle \{y,x\}} . Mégis általában csak a párhalmaz fogalmára támaszkodva tudjuk definiálni a rendezett párokat. A legelterjedtebb meghatározás Kazimierz Kuratowskitól származik 1921-ből:

x , y = { { x } , { x , y } } {\displaystyle \langle x,y\rangle ={\Big \{}\{x\},\{x,y\}{\Big \}}}

A páraxióma kiküszöbölése

A legtöbb halmazelméleti axiómarendszerben a páraxióma bizonyítható; így csak kényelmi okokból szokták szerepeltetni. Közismert például az alábbi bizonyítás a standard Zermelo-Fraenkel halmazelméletben:

Létezik legalább egy x halmaz. (Ez logikai igazság: x x = x {\displaystyle \exists x\,x=x} .) A komprehenziós axiómaséma értelmében létezik az { y x | y y } {\displaystyle \{y\in x|\,y\neq y\}} halmaz is. Mivel minden azonos önmagával (ez is logikai igazság: x x = x {\displaystyle \forall xx=x} ), ez {\displaystyle \emptyset } , az üres halmaz. A hatványhalmaz-axióma miatt létezik { } {\displaystyle \{\emptyset \}} és { , { } } {\displaystyle {\Big \{}\emptyset ,\{\emptyset \}{\Big \}}} is. Az utóbbi kételemű halmaz. Így a pótlás axiómasémája értelmében minden párhalmaz létezik. ■

Ez a bizonyítás nem alkalmazható a Zermelo-halmazelméletben, mert ott hiányzik a pótlás axiómasémája.

Hivatkozások

  • Thomas Jech: Set Theory: The Third Millennium Edition. Springer, 2003.
  • Jean van Heijenoort: From Frege to Gödel: A Source Book in Mathematical Logic, 1879-1931. Harvard University Press, 1967.