Magyar Vitézségi Érem

Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem
hátulnézete

A Magyar Vitézségi Érem (németül Tapferkeitsmedaille), a magyar katonai hagyományok letéteménye. 1939-ben alapította Horthy Miklós kormányzó. A kitüntetést a második világháborúban részt vevő magyar (kivételes esetekben szövetséges német) tiszteknek és katonáknak adományozhatták, kiemelkedő bátorságról, kezdeményezőkészségről és áldozatvállalásról tanúskodó haditettük elismeréseképpen.

Az elismerés története

II. József császár 1789 július 19-én rendeletben határozta meg, hogy az őrmestereknek és a legénységnek az ellenség előtt tanúsított vitézi tetteit nyilvános becsületjelvénnyel jutalmazzák. E célból arany és ezüst vitézségi érmet alapított. A kerek nemesfém érem a mindenkori uralkodó arcképét viselte. Hátlapján a „Fortitudini” felirattal készült, és piros-fehér hadiszalagon volt viselhető. 1848-ban I. (V.) Ferdinánd császár és király a „kisezüst”, 1915-ben pedig Ferenc József császár és király a bronz vitézségi éremmel gyarapította a sorozatot. I. (IV.) Károly császár és király 1917-ben elrendelte, hogy az arany és a „nagyezüst” érmet tisztek is elnyerhessék. Az első világháború során az Arany Tiszti Vitézségi Érmet 189 tiszt nyerte el, közülük 100 magyar.[1]

1939-ben a legénységi állományúak részére négy fokozattal alapította a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet alapítottak a tiszti állomány részére is.[2]

Adományozása

Széles körben adományozták a kitüntetést és sokan megkaphatták különböző fokozatait. Legénységi és tiszthelyettesi állomány részére adható volt bronz, kisezüst és nagyezüst változatban vitézségi érem, azonban, mind a Magyar Arany Vitézségi Érem és mind a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet a legkiválóbb és hősiességüket bizonyító magyar honvédtisztek és legénységi állományú katonák érdemelték ki. A kiadományozás célja szerint azoknak adományozták, akik az ellenség előtt tanúsított személyes vitézségükkel vagy hősi önfeláldozásukkal értékes szolgálatot teljesítettek. Viselési szabálya alapján a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érem és a Magyar Arany Vitézségi Érem az első helyen viselendő, megelőzve a többi katonai elismerést. A Vitézi Rendbe történő felvételhez minimum a bronz vitézségi éremmel, lehetett kérelmet benyújtani.[3]

1939-45 között Magyar Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett legénységi állományú honvédek

Az első kitüntetettje a Magyar Arany Vitézségi Éremnek Szarka István karpaszományos őrmester. Amikor Munkácsot cseh támadás érte Oroszvég felől 1939. január 6-án, csak kis létszámú magyar határőrs volt ott. Szarka a túlerő ellenére házról házra nyomult előre és tüzelésével megzavarta a támadókat. A fatelepnél lévő cseh golyószórót kézigránáttal megsemmisítette, de ekkor halálos lövés érte.[2]

A második világháború magyar kitüntetettjei a legénységi és tiszthelyettesi állományból:[2]

  • 1. Szarka István őrmester 1939. Munkács,
  • 2. Rozs József honvéd 1939. Munkács,
  • 3. Póti Károly szakaszvezető 1939. Szászfalu,
  • 4. vitéz Szabadi Béla őrmester 1939. Kiskolon,
  • 5. vitéz Enczi Mihály szakaszvezető 1939. Nagyszőlős
  • 6. Tóth Lajos őrvezető 1939. Huszt
  • 7. vitéz Szobránci (Szoják) Sándor őrmester 1939. Kárpátalja
  • 8. Hrdlicska István honvéd 1941. Délvidék
  • 9. Tóth János szakaszvezető 1941. Délvidék
  • 10. Krisán Gábor tizedes 1941. augusztus 13. Bug mellett
  • 11. vitéz Pataki (Pilipár) Dezső őrmester 1941. Kandilina
  • 12. Honti István őrmester 1941. szeptember 6. Dnyeper
  • 13. Madarasi Gábor hp. őrmester 1941. szeptember Dnyeper
  • 14. T. Szűcs Sándor szakaszvezető 1941. szeptember Dnyeper
  • 15. Seres László tizedes 1941 szeptember 22. Orjol
  • 16. Rákosi Lajos szakaszvezető 1942. március Chwoschtschewka
  • 17. Sasvári József tizedes 1942. március 18. Bol.Gomljscha
  • 18. Babics Kálmán szakaszvezető 1942. február 28. Veszeloje
  • 19. vitéz Gátmezei József őrmester 1942. augusztus 7. Uriw
  • 20. Dalos Ferenc honvéd 1942. augusztus 7. Uriv

  • 21. Burbucs Pál szakaszvezető 1942. augusztus Don (Sztupio)
  • 22. Nyékhegyi Géza főtörzsőrmester 1942. augusztus 11. Sztarij Oszkol
  • 23. Kalocsai József őrmester 1942. augusztus 8-13. Kolbino
  • 24. Fehér Ernő őrvezető 1942. augusztus 6. Don
  • 25. Hegedűs Sándor honvéd 1942. augusztus Don
  • 26. Behányi József szakaszvezető 1942. augusztus 9. Korotojak
  • 27. Hárshegyi Antal tizedes 1942. augusztus 13. Korotojak
  • 28. Tapody Lajos főtörzsőrmester 1943. január 14. Sztoroszevoje
  • 29. Koltai Mihály őrmester 1943. január 12-15 Boldirjovka-Kurszkaja
  • 30. Delacasse Gábor őrmester 1943. január 8. Goncsarovka
  • 31. Lakatos Sándor tizedes 1944. április 12. Vlagyimir Volinyszk
  • 32. Bakondy Imre törzsőrmester 1944. október 8. Szentes
  • 33. Lavrencsik István honvéd 1944. július Nadvorna
  • 34. Mészáros Géza törzsőrmester 100. légi bevetés
  • 35. Kádas Géza szakaszvezető 1944. május 6-16. Hlubok
  • 36. Szabó Ferenc honvéd 1944. szeptember 19.
  • 37. Újvári Mihály törzsőrmester 1944. augusztus 3-11 Tatár-hágó, Kuliczyn
  • 38. Drezsik Gyula őrmester 1944. október 19.. Turka
  • 39. Trombitás Sándor szakaszvezető 1944. október 19–23.
  • 40. Erőss János csendőr őrmester 1945. február

Változatai képeken:

bronz kisezüst nagyezüst arany tiszti arany

A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetettek

Az 1942-ben alapított tiszti állományú vitézségi érmet összesen 22 magyar és 3 német katonának[4] adományozták. A magyar tiszti állomány kitüntetettjei az alábbiak:[2]

  • 12. Rechtzügel Árpád százados 1944. szeptember 16. Torda
  • 13. alsótorjai Vastagh György ezredes 1944. október 3. Szentes
  • 14. vitéz Debrődi György főhadnagy 1944. május 25. légi győzelemért
  • 15. Jónás Miklós zászlós 1943 január 20.- február 9.
  • 16. Lővei Dániel zászlós 1944. március 28. Niezwiska Obertyn
  • 17. Mező Ferenc zászlós 1944. október 3. Kászonjakabfalva
  • 18. Vértes Vilmos százados 1944. szeptember 5-15 Torda
  • 19. Tassonyi Edömér őrnagy 1944. október-november Soroksár
  • 20. Marjay Tamás hadnagy 1945. január Vértes
  • 21. Hans-Ulrich Rudel ezredes 1. német katona, aki megkapta.
  • 22. vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós 1945 március 25 légi győzelemért
  • 23. Pataki Imre százados

Források

  1. Vitézségi Érem. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  2. a b c d dr. Szentváry-Lukács János: Vitézségi Érem. akm.jjsoft.hu. [2010. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 29.)
  3. Vitézi Rend. [2011. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  4. (2009) „A Magyar Arany Vitézségi érem legénységi állományú kitüntetettjei”. Haditudósító 2. (14).  [halott link]

További információk

Commons:Category:Medals for bravery of Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Vitézségi Érem témájú médiaállományokat.
  • Magyar kitüntetések viselési sorrendje (magyar és angol nyelven). akm.jjsoft.hu. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
  • The Medals For Bravery (angol nyelven). Hendrik Meersschaert Hendrik's Medal Corner. [2010. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
  • Magyar Kisezüst Vitézségi Érem (magyar nyelven). Érdemrendek-Kitüntetések-Egyenruhák. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 13.)

Kapcsolódó szócikkek