Mészáros Sándor László

Ez a szócikk Mészáros Sándor László színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Mészáros Sándor (egyértelműsítő lap).

Mészáros Sándor László
Született	Mészáros Sándor László Ármin 1889. április 19. Arad
Elhunyt	1972. szeptember 13. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Iványi Irén (1926–)
Szülei	Mészáros Lajos
Foglalkozása	színész író költő
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1909, színészet)
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodóbaári és nagylucsei Mészáros Sándor László (Arad, 1889. április 19. – Budapest, 1972. szeptember 13.) színész, Iványi Irén színésznő férje.

Életútja

Mészáros Lajos (1857–1926) színész, a Nemzeti Színház könyvtárosa és Bertódi Anna fia. Budapesten végezte középiskoláit, majd az Országos Színművészeti Akadémia elvégzése után Tóth Imre igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Mint tartalékos hadnagy vonult be az első világháborúban és több kitüntetést szerzett. Közben orosz hadifogságba esett, Krasznojarszkban megalapította a Tiszti Színházat, amely egyike volt a legnagyobb orosz fogolyszínházaknak. Hazatérése után otthagyta a színpadot és a Nemzeti Színház igazgatósági titkára lett. Később Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál volt színházi előadója, majd 1942–43-ban az Országos Színészegyesület miniszteri biztosa, 1944–45-ben pedig annak elnöke volt. 1945 és 1951 között a Színművészeti Akadémia főtitkára volt, 1957 után a Színháztudományi Intézetnél dolgozott.

Több verse és novellája jelent meg, az Országos Kamaraszínház mutatta be három egyfelvonásosát nagy sikerrel, Titkok gyűjtőcímmel.

Könyvei

• A Nemzeti Színház és Kamaraszínházának zsebkönyvei (szerk. 1930–31)
• Ódry Árpád (adattár, 1957)
• Gyenes László (adattár, 1976)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 243. o.