Lještani
| Lještani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Okucsány |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 11″, k. h. 17° 12′ 14″45.353, 17.20445.353000°N 17.204000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 11″, k. h. 17° 12′ 14″45.353, 17.20445.353000°N 17.204000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lještani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 66, közúton 87 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 37, közúton 58 km-re nyugatra, községközpontjától 12 km-re északra, a Psunj-hegység lejtőin, a Rogolica-patak partján fekszik.
Története
A kora középkorban a lesnicai birtok feküdt az akkor Lesnicának, ma Sloboštinának nevezett patak mentén. Néhány történész szerint a mai Lještaninak a nevében a középkori birtok neve őrződött meg. A település valószínűleg csak török kiűzése után a 18. század elején keletkezett, amikor Boszniából pravoszláv vlachok települtek ide be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lestany” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Liestani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Liestani” néven 79 házzal, 1 katolikus és 400 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 40, 1910-ben 116 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 9%-a muszlim volt. A délszláv háború során a település már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1991. március 1-jén már kitűzték itt a szerb zászlót. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 19 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 40 | 52 | 40 | 51 | 79 | 116 | 101 | 109 | 102 | 90 | 70 | 63 | 44 | 35 | 15 | 19 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 380. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
