Konya (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Iconium (egyértelműsítő lap)

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Konya
Konya belvárosa
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Közép-anatóliai
Tartomány	Konya
Rang	város
Polgármester	Tahir Akyürek
Irányítószám	42000–42999[1]
Körzethívószám	(0090)+ 334
Testvérvárosok	Lista Hój Kom Gəncə Multán Okajama Szanaa Szarajevó Szilet Tebriz Tetovo Verona Hszian Baku Al Qadarif Tulkarm
Népesség
Teljes népesség	2 232 374 fő (2019)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1200 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 52′ 22″, k. h. 32° 29′ 32″37.872769444444, 32.49213888888937.872769°N 32.492139°EKoordináták: é. sz. 37° 52′ 22″, k. h. 32° 29′ 32″37.872769444444, 32.49213888888937.872769°N 32.492139°E
Konya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konya témájú médiaállományokat.

Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában. Lakosainak száma 2000-ben 742 690, 2007-ben 967 055 fő volt. A város Konya tartomány székhelye.

Éghajlat

Történelme

Ókor

A környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Őket i. e. 1200-ban indoeurópai tengeri népek követték, akik közül az i. e. 8. században a phrügök alapítottak itt királyságot. Xenophón szerint Ikónion, ahogyan akkoriban hívták a települést, a phrügök utolsó városa volt. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került. I. e. 333-ig a Perzsa Birodalom része volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt. Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. Mikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király gyermektelenül halt meg (Kr. e. 133), országát (ezen belül Anatóliát és a mai Konyát) a Római Köztársaságra hagyta. Claudius császár uralkodása idején (Kr. u. 41-54) a város nevét Claudioconiumra változtatták, Hadrianus idejében (117-138) pedig Colonia Aelia Hadrianaként ismerték.

Iconiumot az Apostolok cselekedetei szerint 47-ben, 50-ben és 53-ban Szent Pál és Szent Barnabás is meglátogatta. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.

Szeldzsuk-korszak

A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság (másképp Rüm) fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg, 1097-ben és 1190-ben. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.

Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket (beylik) és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. A szeldzsukok befolyásuk alatt tartottak számos földközi-tengeri és fekete-tengeri kikötőt is. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott.

1220-ra a várost megtöltötték a Hvárezmből menekülők, akik a Mongol Birodalom terjeszkedése miatt hagyták el a országukat. Alaaddín Kejkubad (1192-1237) szultán megerősítette a város védelmét és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmí Konyában telepedtek le.

1243-ban a szeldzsukok elvesztették a Köse Dag-i csatát a mongolokkal szemben, aminek következményeképp a szultán a mongol uralkodó alávetettje lett. 1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.

Oszmán korszak

1864-ben Konya az újonnan átszervezett közigazgatási rendszer értelmében a Konyai vilajet székhelye lett.

Az 1896-os népszámlálás szerint Konya lakossága valamivel több mint 40 000 fő volt, 42 318 muzulmán, 1566 keresztény örmény és 899 keresztény görög lakossal. A városban 21 mecset és öt templom volt található. Az 1910-es években olasz vasúti munkások számára emelt katolikus templom ma is áll.

Modern történelme

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra

• Konya oktatási életének központja a Selçuk Egyetem.
• A város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépület a Selçuklu Kulesi (Szeldzsuk torony)

Történelmi-kulturális látnivalói

Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.

• Alaaddín-domb és egy ősi erőd maradványai
• Alaaddín-dzsámi (12-13. sz.)
• Karatay-medresze (1251), ma csempemúzeum
• Ince Minareli-medresze (1258-1279),
• Szelimije-dzsámi
• Mevlana Múzeum és kolostor: Dzsalál ad-Dín Rúmí emlékeivel
• Régészeti Múzeum
• Atatürk-ház és múzeum
• Koyonoğlu (magán)múzeum
• Sportcsarnok
• Polgári repülőtér (a NATO-bázis zárt intézmény)
• Műemlék temető a Mevlana-múzeummal szemben

Testvérvárosok

• Szarajevó, Bosznia-Hercegovina (2007)^[4]
• Toledo, Spanyolország

Jegyzetek

További információk

• Képek a Mevlana Múzeumból
• Képek a városról
• Konya'nin Tarihcesi Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (törökül)