Kompakt fénycső

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A kompakt fénycső (compact fluorescent lamp, CFL) egy energiatakarékos fényforrás.

Az 1980-as években kezdett elterjedni. Nevét arról kapta, hogy a hagyományos nagy helyet igénylő hosszú fénycsővel ellentétben sokkal kisebb a világító test helyigénye. Működési elve azonos a hagyományos fénycsövekével, csak az alakja más. A fénycsövek hagyományos működtetéséhez szükség van egy áramkorlátozó elemre (többnyire induktív előtét: fojtótekercs, tévesen fojtótrafó, illetve ritkán kapacitív, vagyis kondenzátor) és egy gyújtóra. A mai, korszerű fénycsöves lámpák már nem a kevésbé energiahatékony induktív, hanem jobb hatásfokú elektronikus előtéttel működnek, mely a gyújtó áramkörét is magába foglalja és a cső fejelésébe integrálják. Ennek hatásfoka jobb, a veszteségként keletkező hő kevesebb. A korszerű, minőségi kompakt csövek gyújtását késleltetve (ez sokak számára zavaró lehet, hiszen a felkapcsoláskor nem azonnal van fény, hanem fél-egy másodperc múlva), előfűtést végző elektronikákkal szerelt csövek a gyakori fel-lekapcsolást remekül viselik, de az olcsóbb alkatrészekkel szerelt lámpák élettartamát rontja, akár jelentősen is. Eleinte a kompakt fénycsövet nem építették egybe a meghajtó áramkörökkel, ilyeneket ma már általában csak ipari környezetben használnak, pl. csarnokok, hotelek, repülőterek. Ezek csatlakoztatása kettő vagy négy csapos érintkezővel van megoldva: kettővel, ha a gyújtó már egybe van építve a lámpával (G23, G23-2, G24d, G24q, GX23, GX23-2, GX24q, GX32d), néggyel, ha mindhárom elem különálló (2G7, 2GX-7, 2G11).

A normál izzó helyére becsavarható kompakt fénycsövek (integrált CFL) már tartalmaznak minden szükséges elemet. Változatos formában, méretben, működtető feszültségben és színhőmérsékletben kaphatók, de ezeket is egyre inkább kiszorítják a sokkal hatékonyabb LED „izzók”.

Tulajdonságok

A kompakt fénycső hosszú élettartamú (típustól függően 250-625 nap), jó hatásfokú, hátránya a jelentősebb beszerzési költség és az izzóétól eltérő színvisszaadás, valamint a nagy környezetterhelés gyártás és hulladékkezelés során. Formája szerint lehet csupasz vagy búrával ellátott, egyenes vagy csavart. A búrával ellátott kompakt lámpák közt vannak reflektor, gyertya, nagy gömb, és természetesen a normál izzóhoz hasonló formájúak. A külső búra anyaga általában részben műanyag, részben üveg.

Hol használjuk?

Az integrált kompakt fénycsővel a háztartásban ma már mindenhol találkozhatunk, a kezdeti technológiai nehézségeket többnyire leküzdötték a gyártók. A korai kompaktok lassan gyújtottak, teljes fényerejüket is csak néhány tíz másodperc után érték el, gyakran igen magas színhőmérsékletű, szinte kékes (5000K és 6000K között ) fénnyel világítottak. Ilyeneket már csak az ellenőrizetlen piacokon lehet kapni, ahol gyakori az is, hogy a lámpán feltüntetett teljesítményértéknél jóval kisebb a lámpa valóságos teljesítménye.

Pontos színvisszaadást megkövetelő munkáknál, illetve helyszíneknél (képzőművészeti tevékenységek, képtár, múzeum, grafikai stúdió, varroda stb.) szigorúan figyelni kell a fénycső színhőmérsékletére is, ez ugyanis az izzólámpa fényétől eltérő, és többféle lehet.

Hogyan vásároljunk?

Tisztázzuk, hogyan, hol használjuk majd (hálózati áramról, hétvégi házban akkumulátorról, általános, vagy helyi megvilágításként, a befogadó lámpatest adottságai (E27-es, vagy E14-es foglalat, esetleges búrába belefér-e) stb.)
Válasszunk teljesítményt: általánosságban elmondható, hogy ahol korábban a "százas égő" volt a megfelelő erősségű fényforrás, ott az ötöde teljesítményű kompakt jöhet számításba, amennyiben nem névtelen, nem minőségi terméket vásároltunk, amelynél a tényleges teljesítmény kevesebb a feltüntetettnél (ld. táblázat lentebb).
Válasszunk színhőmérsékletet (2700 K: ez hasonlít legjobban a megszokott izzók fényéhez. 4000 K: ez kifejezetten hideg/rideg fehérfény (áruházak előszeretettel használják a zöldséges és húsos pultok megvilágítására). 6500 K: bántóan kék, csak speciális alkalmazásokra ajánlott.)

A jó választás jutalma az új megvilágítás alacsonyabb költsége és hosszabb élettartama lesz.

Milyen fénycső milyen izzót helyettesít?
3 W	15 W
5 W	25 W
9 W	40 W
11 W	60 W
15 W	75 W
20 W	100 W
23 W	2×60 W

Hajlított CFL
Gömb burájú CFL
Reflektor CFL
Spirális CFL

Megjegyzések

A kompakt fénycsöves világítások tervezésénél illetve az izzók lecserélésénél ügyeljünk az izzók és a kompakt fénycsövek közötti egyik legjelentősebb különbségre: az izzók gyakorlatilag pontszerű fényforrásnak tekinthetők (azaz piciny felületen koncentrálódik a teljes fénykibocsátás, igen nagy fényességűnek érzékeltetve azt), míg a kompakt fénycsövek jelentős felülettel bírnak, kevésbé kápráztató hatásúak és ezért a gyakorlatlan felhasználó kisebb fényűnek véli. Fényméréssel ellenőrizhető, hogy a fényforrásváltás után nem csökkent-e. Az izzós lámpatestek többnyire éles árnyékot képező megvilágítást hoznak létre, szemben a kompaktok lágyabb, szórtabb fényével, amelyet a két fényforrás világító felszínének méretkülönbsége okoz. Cserénél, új telepítésnél számos kellemetlenség elkerülhető, ha a fentiek figyelembevételével végezzük a munkát. A legtöbb energiatakarékos lámpa fényerejét nem lehet szabályozni. Vagy teljes fényerővel világítanak, vagy egyáltalán nem. Ahhoz, hogy a kompakt fénycső fényereje tetszőlegesen változtatható legyen, speciális kialakítású lámpára van szükség. Ezeket általában "dimmable", azaz szabályozható kulcsszóval jelölik és két-háromszoros az áruk a nem szabályozható változatokhoz képest. Ismert jelenség a jelzőfénnyel ellátott kapcsolóknál a kompakt csövek rendszeres felvillanása. Ennek oka az, hogy a jelzőfény táplálása, mivel a kapcsolóba normálisan csak a fázis kerül, és a nulla nem, a fogyasztóval sorosan kötve történik. A jelzőfény árama minimális, így a lámpákban nem hoz létre fényt, a kompakt csövek elektronikáiban található pufferkondenzátort az előtte lévő egyenirányító sajátosságai miatt viszont lassan feltölti, mely elérve az elektronika üzemi szintjét, annak indulásával a csövet egy pillanatra begyújtja – kisütve így a puffert, és folyamat elölről folytatódik. A jelenség többnyire az olcsó, előfűtés nélküli kompakt fénycsövek sajátja (az előfűtötteknél a fűtésért felelős alkatrész nem engedi a csövet felvillanni).