Kistolmács

Nem tévesztendő össze a következővel: Kistalmács.

Kistolmács
Tó Büfé, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra igazolópontja
Kistolmács címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Letenyei
Jogállás	község
Polgármester	Birkás Zoltán (független)[1]
Irányítószám	8868
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	163 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 29′ 08″, k. h. 16° 45′ 07″46.48546, 16.7520846.485460°N 16.752080°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 08″, k. h. 16° 45′ 07″46.48546, 16.7520846.485460°N 16.752080°E
Kistolmács Pozíció Zala vármegye térképén
Kistolmács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistolmács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kistolmács község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése

Nagykanizsától nyugatra, Letenyétől 7 kilométerre északra terül el, a Béci-patak völgyében; minden oldalról erdők határolják. Központján a Letenye-Bázakerettye között húzódó 7540-es út halad végig, közigazgatási területét egy rövid szakaszon a Borsta-Lenti közti 7537-es út is érinti.

Története

A községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes, mint Tolmach. 1235-ben a település a Bánffy családé. 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt.

1664-ben Tolmács magyar falu lett. 1703-ban kettő család, majd 1778-ban már 286 család lakja a települést. A 17. századból fennmaradt néhány műemlékvédelmi jellegű ház, kápolna, szobrok, emlékhelyek és keresztek. A község 1848 előtt úrbéres jelleget öltött, az Esterházyak uralták a település környéki erdőrengeteget. A település neve 1908-tól lett Kistolmács, amely ekkor már a letenyei járáshoz tartozott.

A községben 1912-ben épült a Római Katolikus Elemi Népiskola. A tanítás 1916-ban kezdődött meg egy tanítóval. Ekkor a község lakosságának lélekszáma 392 fő volt, de az 1949-es népszámláláskor elérte a 497 főt is. A lakosság a század elejétől földműveléssel, állattenyésztéssel, szőlő-, gyümölcstelepítéssel és termesztéssel foglalkozott. Uradalmi summás munkával, téli időben ölfavágással keresték a kenyerüket a családok, akik szegényesen éltek. Az 1940-es évek elején a lakosság egy része a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) bázakerettyei üzemnél helyezkedett el, ahol akkor már jó kereseti lehetőség volt és abban az időben már Zalában több olajmezőt is feltártak.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, az I. és II. világháborúban összesen 18 kistolmácsi lakos vesztette életét. Emlékükre 1992-ben a faluban emlékművet avattak.

Kistolmács községben 1938-ban épült fel a Kisboldogasszony-kápolna amely a 19. század elején előbb a bánokszentgyörgyi plébániához, majd később a borsfai, bázakerettyei, végül a letenyei plébániához tartozott.

A község határában az 1980-as évek közepén olaj- és szénhidrogén-kutatás következtében egy geológiai robbantás által nagy intenzitású forrásvíz tört a felszínre, melynek hozama eléri a 260 liter/perc mennyiséget. E lehetőséget kihasználva a Zalaerdő Zrt. tervezése alapján, a letenyei Nagyközségi Tanáccsal és a gazdasági egységekkel együtt, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság koordinálásával megépült a 11 hektáros jóléti víztározó, melyet 1989. május 28-án adtak át a településnek üzemeltetésre.

1993-ban megépült a község egészséges ivóvíz-rendszere, 1994-ben kiépült a kábel-tv hálózat, először mindössze 11 csatornával, majd 2005-ben a tv-csatornák száma növekedett. 1995-ben 34 igénylővel kiépült a település telefon hálózata, jelenleg több, mint 40 lakás rendelkezik vezetékes telefonhálózattal.

1995-96-os évben elkészült kettő gépkocsiparkoló, melyek 120 személyautó befogadására alkalmasak. 1998-ban kialakításra került a strand mellett lévő épületben a vizes blokk, az illemhelyiségek, valamint a zuhanyzók.

A Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium és az Alternatív Közgazdasági Gimnázium is itt tartja az évenként sorra kerülő nomád táborát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Marton Miklós (független)^[3]
• 1994–1998: Marton Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Marton Miklós (független)^[5]
• 2003–2006: Marton Miklós (független)^[6]
• 2006–2010: Tóth Károly (független)^[7]
• 2010–2014: Birkás Zoltán (független)^[8]
• 2014–2019: Birkás Zoltán (független)^[9]
• 2019–2024: Birkás Zoltán (független)^[1]
• 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 149 szavazásra jogosult lakos közül 130 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyaránt 62-62 esett a három, független jelölt közül kettőre, Marton Miklós addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Birkás Zoltánra.^[10] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást kicsit magasabb választói aktivitás mellett tartották meg, 2003. május 11-én; ezen Marton Miklós közel 69 %-os eredményt ért el kihívójával szemben.^[6]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 72%, cigány 25,67%, német 2,25%. A lakosok 86,8%-a római katolikusnak vallotta magát (12,6% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• Csömödéri Állami Erdei Vasút
• Kistolmácsi-tó, melyet 1989-ben alakítottak ki 11 hektáron: szabadstrand, horgászási lehetőség.
• Kozár-forrás
• Szőlőhegyi kilátó
• Kisboldogasszony-kápolna (1938-ban épült), mellette egy 1734-es évszámmal ellátott Szent Család-szobor^[12]
• Szent Donát-szobor a szőlőhegyen (1784-es évszámmal)^[12]

Képek

• 
  A kisvasút
• 
  A Kistolmácsi-tó
• 
  A kilátó
• 
  A kápolna
• 
  A Szent Család-szobor

Jegyzetek

Források

• https://web.archive.org/web/20131014172550/http://www.kistolmacs.hu/kozsegtortenet.html