Közép-dunai faunakerület

A közép-dunai faunakerület a palearktikus faunatartományba sorolt euro-turáni faunavidék része.

Határai

A faunakerület gyakorlatilag a földrajzi értelemben vett Kárpát-medencével azonos. Északon és Keleten a Kárpátok hegyvonulata határolja, délen a Déli-Kárpátok, majd a Duna, a Száva és a balkáni előhegyek, délnyugaton a Karszt-hegység, nyugaton az Alpok keleti előhegyei.

Alapfaunáját palearktikus euro-turáni, európai, kelet-európai fajok uralják.

Jellegzetes gerinces fajok, alfajok

Emlősök:

Madarak:

Hüllők:

Kétéltűek:

Halak:

Felosztása

A faunakerületet 6 faunakörzetre osztják: 1. A Pannonicum faunakörzet az alföldi jellegű vidékeket foglalja magában. A térszín alacsony, a vízhálózat sűrű. A vegetáció valamikor mocsaras-erdős-ligetes volt, de ma már a kultúrterületek uralják. Ennek megfelelően az erdei fauna fejletlen. A körzetet két faunajárásra osztják:

  • Eupannonicum faunajárás,
  • Arrabonicum faunajárás.

2. A Matricum faunakörzetbe az alacsonyabb hegyvidékeket sorolják, fejlett erdei faunával. A körzetet két faunajárásra osztják:

  • Eumatricum faunajárás,
  • Pilisicum faunajárás.

3. A Carpaticum faunakörzetbe a közép- és magashegységeket vonják össze. A szélesebb folyóvölgyekben messze felhatolhat az alföldi fauna, de a fejlett erdei fauna dominál, sok endemizmussal. Igen fejlett a barlangi fauna is.

4. A Moesicum faunakörzet a Szörényi-érchegységet és az előbalkáni hegyeket foglalja magába.

5. Az Illyricum faunakörzetbe tartozik Somogy és Zala dombvidéke, a Horvát–Szlovén hegységek, a Dráva– Száva közének dombvidékei, Szerbia előhegyei, valamint az alföldből szigetszerűen kiemelkedő Mecsek és Fruska Gora. Faunája főleg erdei, sok endemizmussal, balkáni és mediterrán faunaelemekkel.

6. A Noricum faunakörzet az Alpok előhegyeit, Vas és Zala vármegye nyugati csücskeit, valamint a Stájer-medencét öleli fel. Hegyes-dombos vidék sok erdővel, jellegzetes alpesi és kelet-alpesi fajokkal.

Források

  • Regionális állatföldrajz, Magyarország állatföldrajzi besorolása