Jörn Donner

Jörn Donner
2015-ben
Született	Jörn Johan Donner 1933. február 5. Helsinki
Elhunyt	2020. január 30. (86 évesen)[1][2][3] Meilahti Triangle Hospital[3]
Álneve	Bjorn Thunder
Állampolgársága	finn<
Házastársa	Inga-Britt Wiik (1954–1962) Jeanette Bonnier (1974–1988) Bitte Westerlund (1995-)
Élettársa	Harriet Andersson (1960-as évek – 1960-as évek)
Gyermekei	hat gyermek: Johan (1955) Jakob (1959) Susanna (1981) Otto (1981) Daniel (1988)
Szülei	Kai Donner Greta von Bonsdorff
Foglalkozása	filmproducer, filmrendező, forgatókönyvíró, író
Tisztsége	municipal councillor in Finland finnországi parlamenti képviselő finnországi parlamenti képviselő (1987. március 21. – 1995. március 23.) konzul (1995–1996, Finnország) az Európai Parlament képviselője (1996. november 11. – 1999. július 19.) az Európai Parlament képviselője (1996. november 11. – 1999. július 19.) finnországi parlamenti képviselő (2007. január 5. – 2007. március 20.) finnországi parlamenti képviselő (2013. szeptember 5. – 2015. április 21.)
Iskolái	Helsinki Egyetem Svenska normallyceum
Kitüntetései	Jussi Award for Best Script (1966. április 30.)[4] Jussi Award for Best Direction (1969. február 22.)[4] Jussi Award for Best Producer (1974. szeptember 2.)[4] Finlandia Award (1985)[5] A Finn Oroszlánrend Pro Finlandia érme (1987. december 6.)[6] Tollander-díj (2002) professzor úr/asszony (2003) A Svéd Akadémia Finnország-díja (2004) Apollo Award (2008)[7] Axel Hirsch Award (2008) Knight Grand Officer of the Order of the Polar Star (2012)[8] Commander of the Order of the Lion of Finland (2013. december 6.)[9] Lifetime Concrete Jussi Award (2014. február 2.)[4] Black Nights Prize (2017) Längmanska kulturfondens Finlandspris (2017)[10]
Halál oka	tüdőbetegség
IMDb PORT.hu Európai Parlament
A Wikimédia Commons tartalmaz Jörn Donner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jörn Donner (Helsinki, 1933. február 5. – Helsinki, 2020. január 30.) finnországi svéd filmproducer, filmrendező, forgatókönyvíró, író.

Életpályája

Szülei: Kai Donner és Greta von Bonsdorff voltak. Olasz- és Franciaországban tanult, majd Helsinkiben szerzett bölcsészdiplomát 1959-ben. Az 1950-es évek elején kezdett gyakorlatban is foglalkozni a filmmel. 1952-ben a Stúdió Film Társaság alapítója volt. 1952–1953 között a Ny Tid, majd a Nya Pressen irodalmi rovatának munkatársa volt. 1953–1959 között a Ylioppalaslehti, a Vapaa Sana filmkritikusa volt. Első rövidfilmjét 1954-ben Helsinkiben forgatta. Aito Makinennel 1957-ben megalapította a Finn Filmarchívumot. 1961-ben a Dagens Nyheter filmkritikusa volt. 1963-ban jelentkezett először normálterjedelmű filmmel (Szeptemberi vasárnap; 1963). 1963–1965 között a stockholmi Sandrews Filmvállalat rendezője volt. 1966-ban a finn F. J. Filmi társproducere volt. Finnországban saját produkciós céget tart fenn 1967 óta. 1969–1972 között, valamint 1984–1992 között a helsinki városi tanács tagja volt. 1972–1975 között a Svéd Filmintézet igazgatója, 1975–1978 között ügyvezető producere, 1978–1982 között vezérigazgatója volt. 1979-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja volt. 1981–1983 között, 1986–1989 között valamint 1992–1995 között a Finn Filmalapítvány Tanácsának elnöke volt. 1986-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja volt. 1987–1995 között, valamint 2007-ben és 2013 óta a finn Parlament tagja. 1996–1999 között az Európai Parlament tagja volt.

Munkássága

Főként film-, színi- és irodalmi kritikái jelentek meg a finn-svéd lapokban. Több regénye, útinaplója és tanulmánykötete látott napvilágot. Ingmar Bergman iskolájának egyik legtehetségesebb tagja volt. Felfogását erős analizáló kíváncsiság, ironikus hangvétel és érzékeny szociális beállítottság jellemzi. Nálunk Szeretni (1964) című filmjét mutatta be a televízió Zbigniew Cybulski-val a főszerepben.

Magánélete

1954–1962 között Inga-Britt Wiik volt a felesége. Két gyermekük született: Johan (1955) és Jakob (1959). Az 1960-as években Harriet Andersson (1932) svéd színésznővel találkozgatott. 1974–1988 között Jeanette Bonnier volt a párja. Három gyermekük született: Susanna (1981), Otto (1981) és Daniel (1988). 1995 óta Bitte Westerlund-dal él együtt.

Művei

• Különféle filmkérdések (1953)
• Berlini jelentés (1958)
• Dunai jelentés (1962)
• Az ördög arca – Ingmar Bergman filmjei (1962)
• Sweden (1987)

Filmjei

Filmproducerként

• Reggel a városban (Aamua kaupungissa) (1954) (forgatókönyvíró és filmrendező is)
• Ezekben a napokban (Näinä päivinä) (1955) (filmrendező is)
• Fekete fehéren (Mustaa valkoisella) (1968) (forgatókönyvíró, filmrendező és színész is)
• Anna (1970) (forgatókönyvíró és filmrendező is)
• A Bergman-akta (1978) (forgatókönyvíró és filmrendező is)
• A férfiakat nem lehet megerőszakolni (1978) (forgatókönyvíró, filmrendező és színész is)
• Fanny és Alexander (1982)
• A Sas utolsó repülése (1982)
• Próba után (1984)
• Hét dal a tundráról (1999)

Forgatókönyvíróként

• Szeptemberi vasárnap (En söndag i september) (1963) (filmrendező is)
• Errefelé kezdődik a kaland (Här börjar äventyret) (1965) (filmrendező is)
• Stimulációk (Stimulantia) (1965–1967) (filmrendező is)
• Családi fészek (1967) (filmrendező is)
• Színről színre Ingmar Bergmannal (1976) (filmrendező is)

Filmrendezőként

• Vettä (1956)
• Porkala (1957)

Színészként

• Szeretők és távozók (2002)

Díjai

• Vittorio de Sica-díj (1978)
• Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek (1983) Fanny és Alexander
• Finlandia-díj (1985)
• Tollander-díj (2002)

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jörn Donner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 265. old.
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Jörn Donner a PORT.hu-n (magyarul)
• Jörn Donner az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Jörn Donner a Rotten Tomatoeson (angolul)