Irreverzibilitás

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2007 áprilisából)

Irreverezibilisnek azokat a folyamatokat nevezik a termodinamikában, amik csak az egyik irányban mehetnek végbe. (Más szóval, ha egy ilyen folyamatot filmre veszünk, és visszafelé játsszuk le, a látott folyamat nem létezhet a valóságban.) Például a víz elpárologhat egy napra kitett pohárból, a levegőben levő pára azonban soha nem fog összegyűlni a pohárban.

Az irreverzibilitás elméleti hátterét az entrópia fogalma adja meg: ez azt számszerűsíti, hogy egy rendszer mennyire van rendezett állapotban. A termodinamika második főtétele szerint egy zárt rendszer entrópiája (statisztikai értelemben) sohasem csökken, mert a rendezetlenebb állapotba való átmenet esélye sokkal nagyobb, mint a rendezettbe valóé.

Az irreverzibilitás eredete sokáig rejtély volt, mert a fizika alapvető törvényei időben szimmetrikusak (CPT-szimmetria), ezért nem vezethető le belőlük egy időben aszimmetrikus törvény (ez a Loschmidt-paradoxon). Egy lehetséges magyarázatot a kvantummechanika szolgáltat, az állapotfüggvény összeomlása ugyanis időben nem szimmetrikus.

Egy másfajta irreverzibilitást fogalmaz meg az evolúcióbiológiában Dollo törvénye.