Ipolyberzence

Ipolyberzence (Breznička)
Helyi evangélikus templom
Helyi evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Rangközség
Első írásos említés1279
PolgármesterBranislav Knechta
Irányítószám985 02
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámPT
Népesség
Teljes népesség725 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság227 m
Terület9,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 15″, k. h. 19° 44′ 18″48.420833333333, 19.73833333333348.420833°N 19.738333°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 15″, k. h. 19° 44′ 18″48.420833333333, 19.73833333333348.420833°N 19.738333°E
Ipolyberzence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolyberzence témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ipolyberzence (szlovákul: Breznička) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése

Losonctól 12 km-re észak-északkeletre, az Ipoly jobb partján, az 595-ös út mentén fekszik.

Története

A falu területén a 9. században korai szláv erődítmény állt.

A mai települést 1279-ben "Berzenche" alakban említik először. Régi középkori temploma 1397-ben már állt. Birtokosa több nemesi család volt. 1548-ban a Berzenczy család birtoka. 1770-ben Okolicsányi Józsefé, később Duka József és Bornemissza József a birtokosai. 1826-ban Szentiványi Ferenc szerzett itt birtokot. A település sokat szenvedett a 17. század végi kuruc és török háborúk idején. 1828-ban 25 házában 205 lakos élt, akik mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak. A 19. századtól téglagyár működött a községben.

Vályi András szerint "BERZENCZE. Breznicza. Tót falu Nógrád Vármegyében, birtokosa Okolitsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mentében, Losontzhoz egy mértföldnyire. Határja nem nagy, ’s közép termékenységű, legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája. Nem régiben feltaláltt fördője, mellyet melegítenek, híres kezd lenni, szomszédságában pedig Kálnón, és Garabón jó saványú vizek vagynak; ambár vagyonnyaikat jól eladhattyák, mindazáltal középszerű vagyonnyaikhoz képest, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Berzencze, (Brezniczka), tót falu, Nógrád vgyében, 44 kath., 175 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sovány föld. F. u. Szentiványi Ferencz örökösei. Ut. p. Zelene."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 417, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 795 lakosából 772 szlovák volt.

2011-ben 784 lakosából 725 szlovák.

Nevezetességei

  • Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1778-ban épült, későbarok stílusban. A 19. században belsejét klasszicista stílusban építették át.
  • Evangélikus temploma 1862-ben épült.

Híres emberek

Itt született 1888. december 19-én Svehla Gyula kémikus, egyetemi tanár, a vaskohászati elemző eljárások országos szabványosításának kidolgozója.

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Ipolyberzence Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Poltári járás
  • m
  • v
  • sz
A Poltári járás települései
Poltár (Poltár)
Csehberek (České Brezovo) · Cserepes (Hrnčiarska Ves) · Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany) · Ipolyberzence (Breznička) · Ipolymagyari (Uhorské) · Ipolyróna (Rovňany) · Kálnó (Kalinovo) · Kiskorna (Krná) · Losoncnagyfalu (Veľká Ves) · Málnapatak (Málinec) · Nemesfalva (Mládzovo) · Ozdin (Ozdín) · Rimakokova (Kokava nad Rimavicou) · Susány (Sušany) · Szinóbánya (Cinobaňa) · Telep (Selce) · Újantalfalva (Šoltýska) · Újantalvölgy (Utekáč) · Vágó (Ďubákovo) · Várkút (Hradište) · Zlatnó (Zlatno)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap