III. Leó örmény király
| III. Leó | |
| Szaven-Pahlavuni Leó | |
| Örmény Királyság királya | |
| Լևոն Դ | |
| Uralkodási ideje | |
| 1301 – 1307. november 7. | |
| Koronázása | Kis-Örményország (Kilikia) 1306. július 30. |
| Elődje | II. Hetum |
| Utódja | I. Osin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Szaven-Pahlavuni-dinasztia |
| Született | 1289 |
| Elhunyt | 1307. november 7. (18 évesen) Anazarbe, Kis-Örményország (Kilikia) (ma Törökország) |
| Édesapja | I. Torosz örmény király (1271–1298) |
| Édesanyja | Lusignan Margit ciprusi királyi hercegnő (1276 körül–1296) |
| Házastársa | Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnő (1293/94–1309 után) |
| Gyermekei | nem születtek |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Leó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | „III. Leó” lehetséges további jelentéseiről lásd: III. Leó (egyértelműsítő lap). |
III. Leó (1289 – Anazarbe, Kis-Örményország (Kilikia), 1307. november 7.) vagy más számozás szerint IV. Leó,[1] örményül: Լևոն Դ, franciául: Léon IV d'Arménie, örmény király. Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnő férje.
Élete
Édesapja I. Torosz örmény király, II. Leó örmény király és Küra Anna lamproni úrnő fia. Édesanyja Lusignan Margit ciprusi királyi hercegnő, III. Hugó ciprusi király és Ibelin Izabella leánya. Leó szülei 1288. január 9-én házasodtak össze, és ő volt szülei egyetlen gyermeke. Édesanyja 1296-ban, édesapja 1298. július 23-án halt meg.
1301-ben a nagybátyja, II. Hetum lemondott a trónról, és Leó lett a király, de Leó fiatal kora miatt a nagybácsi megtartotta hatalmát, és régensként uralkodott unokaöccse mellett a korábbi II. Hetum.
Leó 1305-ben vagy 1306-ban feleségül vette Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnőt, anyai nagybátyjának, az anyja bátyjának, Lusignan Amalriknak, Ciprus régensének és apai nagynénjének, az apja húgának, Szaven-Pahlavuni Izabella örmény királyi hercegnőnek a lányát. Mária tehát kétszeresen, mind apai, mind pedig anyai ágon is Leó elsőfokú unokatestvére volt. Feleségével együtt koronázták őket királlyá és királynévá 1306. július 30-án. Rövid házasságuk gyermektelen maradt.
A mongol-örmény szövetség és jó barátság ellenére Leót, az ifjú uralkodót, vele együtt régens nagybátyját, valamint kíséretüket 1307. november 7-én Anazaréban meggyilkoltatta Bilarghu mongol tábornok. Leó királyt egy íjhúrral fojtották meg.[2] Később azonban a mongolok megbosszulták Leó halálát és Öldzsejtü perzsa ilhán parancsára kivégezték a tábornokot.
Jegyzetek
- ↑ Szigorúan véve az örmény királyok listáját csak a harmadik volt e sorban, de ha az örmény királyok elődeit a Hegyek urait is ideszámoljuk, akkor negyedik az uralkodók között. II. Leó (1150–1219) a Hegyek ura ugyanis 1199-ben örmény királlyá koronáztatta magát, és így királyként az I. Leó címet vette fel. Mindkét számozás elfogadott az irodalomban, de Rüdt-Collenberg (1963 és 1980) munkája alapján III. Leó tekinthető iránymutatónak.
- ↑ L. Rudt de Collenberg (1980: 117).
Irodalom
- Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
- Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
Külső hivatkozások
- Foundation for Medieval Genealogy/Armenia Kings Genealogy – 2014. június 8.
- Euweb/Poitou/Lusignan/Armenia Kings Genealogy – 2014. június 8.
- A History of Armenia by Vahan M. Kurkjian, 1958 – 2014. június 8.
- Genealogie-Mittelalter/Leo IV. König von Armenien – 2014. június 8.
| Előző II. Hetum | Örmény király  1301 – 1307 | Következő I. Osin |
