Horvátország uralkodóinak listája
| Horvátország királya | |
 | |
| Királyi címer | |
 | |
I. Ferenc József 1848. december 2. – 1916. november 21. | |
| Adatok | |
| Megszólítás | Ő királyi felsége |
| Első | I. Tomiszláv |
| Utolsó | II. Tomiszláv |
| Uralkodóház | Lista
|
| Házastársa | Horvát királyné |
| Rezidencia |
|
| Regnálás kezdete | 925 |
| Regnálás vége | 1943. július 31. |
| Előd | Fejedelem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátország királya témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A mindenkori horvát király uralkodói cím volt, melyet I. Tomiszláv királytól (925) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet 1106-tól Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Horvátország 1941-ben függetlenedett Jugoszláviától, azonban náci-olasz megszállás alá került. Névlegesen Független Horvát Állam lett a neve, az ország élére pedig megválasztották II. Tomiszláv királyt a Savoyai-házból. Végül 1943-ig viselte ezt a címet. Ő volt az utolsó horvát király.
A címet viselők listája
Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza. A horvát és más szláv törzsek körülbelül a 7. században érkeztek meg a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területére. A frankok hatására a horvátok felvették a keresztény hitet, és államot alapítottak. A magukat horvátoknak nevező törzsek a Tengermelléken, azaz Dalmáciában, a velük közeli rokon szláv törzsek a Dráva és a Kapela hegység között (Szlavónia) hoztak létre államot. A Szlavóniai Fejedelemség a magyar honfoglalás áldozata lett, azonban Szlavón bánság néven megőrizte részleges különállását a Magyar Királyságon belül. A Horvát Fejedelemség, majd Horvát Királyság a 11. század végétől lett a magyar korona országa, mint Horvát bánság. Dalmáciára nagy részére Velence terjesztette ki az uralmát a 15. században. Horvátországot 1918-ig a bánok kormányozták, akiket a magyar király nevezett ki a terület élére. A horvát és szlavón bánok listája a Horvát bán szócikkben található.
Tengerparti horvát királyok
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | uralkodóház | Egyéb |
|---|---|---|---|
 | I. Tomiszláv (925–928) | Trpimirović-ház | X. János pápa 925-ben királynak nevezi. |
| | II. Trpimir (928–935) | Tomiszláv öccse. | |
| | I. Krešimir (935–945) | Trpimir gyermeke | |
| | Miroszláv (945–949) | Kresimir fia. | |
| | II. Krešimir Mihály (949–969) | Miroszláv öccse, elfoglalta Boszniát. | |
| | Stjepan Držislav (969–997) | II. Kresimir fia. | |
| | Szvetoszláv Szuronja (997–1000) | Stjepan Držislav fia. | |
| | III. Krešimir (1000–1030) | Stjepan Držislav fia. | |
| | Gojszláv (1000–1020) | Stjepan Držislav fia. | |
| | I. István (1030–1058) | III. Kresimir fia. | |
| | IV. Krešimir Péter (1058–1074) | István fia. | |
| | Szlavics (1074–1075) | Dmitar Zvonimir ellenkirálya. | |
| | Dmitar Zvonimir (1076–1089) | IV. Kresimir unokatestvére, felesége Ilona, I. Béla leánya (1063). | |
| | II. István (1089–1090) | Ellenkirálya Szlavics dalmáciai nemes. | |
 | Álmos (1091–1096) |  Árpád-ház | |
| | Svačić Péter (1093–1097) | Svačić-ház | A Gvozd-hegységi csatában esett el. |
Magyar királyok (1102–1804)
 | Bővebben: Magyarország uralkodóinak listája és magyar király |
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
|---|---|---|---|---|
 | Kálmán (1106–1116) |  | Árpád-ház | Magyar király Horvát király |
 | II. István (1116–1131) | | ||
 | I. Béla (1131–1141) | | ||
 | I. Géza (1141–1162) | | ||
 | III. István (1162–1172) | | ||
 | II. Béla (1172–1196) |  | ||
 | Imre (1196–1204) |  | ||
 | I. László (1204–1205) |  | ||
 | I. András (1205–1235) |  | ||
 | III. Béla (1235–1270) |  | ||
 | V. István (1270–1272) |  | ||
 | II. László (1272–1290) |  | ||
 | II. András (1290–1301) |  | ||
 | Vencel (1301–1305) |  |  Přemysl-ház | |
 | Ottó (1305–1307) |  |  Wittelsbach-ház | |
(1307–1309) | ||||
 | I. Károly (1309–1342) |  |  Anjou-ház | Magyar király Horvát király |
 | I. Lajos (1342–1382) |  | Magyar király Horvát király Lengyel király | |
 | Mária (1382–1385 1386–1395) |  | Magyar királynő Horvát királynő | |
 | II. Károly (1385–1386) |  | Magyar király Horvát király Nápoly-szicíliai király | |
 | Zsigmond (1387–1437) |  |  Luxemburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német király Német-római császár |
 | Albert (1437–1439) |  |  Habsburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német király |
 | III. László (1440–1457) |  | Magyar király Horvát király Cseh király | |
 | I. Ulászló (1440–1444) |  |  Jagelló-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Lengyel király |
 | I. Mátyás (1457–1490) |  |  Hunyadi-ház | Magyar király Horvát király Cseh király |
 | II. Ulászló (1490–1516) |  | Jagelló-ház | |
 | II. Lajos (1516–1526) |  | ||
 | I. János (1526–1540) |  |  Szapolyai-ház | Magyar király Horvát király |
 | II. János (1540–1571) |  | Magyar király Horvát király Erdélyi fejedelem | |
 | I. Ferdinánd (1526–1564) |  |  Habsburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár |
 | Miksa (1564–1576) |  | ||
 | Rudolf (1576–1608) |  | ||
 | II. Mátyás (1608–1619) | | ||
 | II. Ferdinánd (1619–1637) | | ||
 | III. Ferdinánd (1637–1657) |  | ||
 | IV. Ferdinánd (1647–1654) |  | ||
 | I. Lipót (1657–1705) |  | ||
 | I. József (1705–1711) |  | ||
 | III. Károly (1711–1740) |  | ||
 | Mária Terézia (1740–1780) |  | ||
 | II. József (1780–1790) |  |  Habsburg–Lotaringiai-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár |
 | II. Lipót (1790–1792) |  | ||
Osztrák császárok (1804–1918)
| Bővebben: Ausztria császára |
I. Ferenc 1804-ben felvette a császári címet, így ez lett a legmagasabb titulus, amit a királyság uralkodója birtokol.
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | Uralkodási évek | Címere | Házassága | Elhunyt |
|---|---|---|---|---|---|
 | I. Ferenc (1797–1835) | 3 hónap, 15 nap |  | ∞ 1790. augusztus 19. Gyermekeik száma: 12 Ausztriai Mária Ludovika ∞ 1808. január 6. nem születtek gyermekeik Bajor Karolina Auguszta ∞ 1816. október 29. nem születtek gyermekeik | Bécs, Ausztria (67 évesen) |
 | I. Ferdinánd (1835–1848) | 9 hónap |  | ∞ 1831. február 12. nem születtek gyermekeik | Prága, Csehország (82 évesen) |
 | I. Ferenc József (1848–1916) | 11 hónap, 19 nap |  | ∞ 1831. február 12. Gyermekeik száma: 4 | Bécs, Ausztria (86 évesen) |
 | VI. Károly (1916–1918) | 11 hónap, 21 nap |  | ∞ 1911. június 13. Gyermekeik száma: 8 | Funchal, Portugália (34 évesen) |
A Független Horvát Állam királya
| Portré | Uralkodó Uralkodási ideje | Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
|---|---|---|---|---|
 | II. Tomiszláv (1941–1943) |  |  Savoyai-ház |
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, Adatbázis, 20. fejezet - Horvát-Szlavonország, Arcanum Kft.
Források
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9
