Henryk Dembiński

Henryk Dembiński
Henryk Dembiński
Henryk Dembiński
Született1791. január 16.
Strzałków, Lengyelország
Meghalt1864. június 13. (73 évesen)
Párizs, Franciaország
SírhelyLes Champeaux temető
Állampolgársága
  • orosz
  • Két Nemzet Köztársasága
Nemzetiségelengyel
Rendfokozataaltábornagy
CsatáiSzmolenszki csata (1812)
Lipcsei csata (1813.)
Osztrolenkai csata (1831)
Kápolnai csata (1849)
Szőregi csata (1849)
Temesvári csata (1849)
KitüntetéseiBecsületrend (1813)
SzüleiMarianna Moszyńska
Ignacy Dembiński
A Wikimédia Commons tartalmaz Henryk Dembiński témájú médiaállományokat.

Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (Strzałków, Lengyelország, 1791. január 16.Párizs, 1864. június 13.), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd altábornagya. Unokaöccse Teodor Dembiński honvéd őrnagy.

Élete

Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1806-tól századosként szolgált a Varsói Hercegség hadseregében. I. Napóleon oldalán 1812-ben részt vett annak oroszországi hadjáratában. A szmolenszki csatában meg is sebesült. Vitézségéért 1813-ban megkapta a francia Becsületrendet. A lipcsei csatában már a Napóleon elleni koalíció oldalán vett részt.

A lengyel felkelésben

A novemberi felkelésben előbb őrnagy, majd ezredes, 1831 márciusától dandártábornok volt. Az 1831. május 26-ai osztrolenkai csata után megfogyott csapatával az ellenségtől sűrűn megszállt területen vonult vissza Varsóba. E merész és sikeres visszavonulás hozta meg számára a hírnevet. Varsóba érkezése után ezért 1831. augusztus 11-én a lengyel nemzeti kormány kinevezte Varsó kormányzójává és a lengyel hadsereg főparancsnokává, de mivel a közeledő Paszkevics csapataival szemben fel akarta adni Varsót, rövid idő után leváltották. Ezután elhagyta Lengyelországot és 1848-ig a nagy emigráció tagjaként Párizsban élt.

A magyar szabadságharcban

1848 végén gróf Teleki László közvetítésével felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és 1849. január 11-én Magyarországra érkezett. Dembiński Görgei január 5-ei váci kiáltványa előtt indult, ezért nem helytállóak azok a nézetek, hogy meghívásának oka a kiáltvány lett volna. A magyar szabadságharcban mindvégig súlyos problémát okozott egy a feladatra alkalmas fővezér hiánya, ezért Kossuth több más lengyel tábornok meghívásával is próbálkozott, de végül Dembińskinél járt sikerrel. Kossuth nem vette figyelembe azt a tényt, hogy Dembiński hírnevét visszavonuló hadműveletben szerezte, valójában győztes csatát soha nem vívott.

1869-ben készült metszet
Henryk Rodakowski 1852-ben készült festménye Dembińskiről
Henryk Dembiński emléktáblája a Dembinszky utca 54. számú házon

A Magyarországra érkező tábornokot Kossuth 1849. január 21-én honvéd altábornaggyá nevezte ki, majd megbízta a Tisza mögött összpontosított, négy hadtestből kialakított magyar fősereg parancsnokságával. Dembiński a főparancsnokságot hiányos helyismerettel vette át és jelentős részben az ő tevékenységének volt a következménye, hogy Franz von Schlik tábornok hadteste kicsúszott a bekerítésből. A Windisch-Grätz herceggel február 26-án és 27-én vívott kápolnai csatában mindkét fővezér gyenge teljesítményt nyújtott, de Windisch-Grätz nagyobb szabadságot adott hadtestparancsnokainak és ezért a csatát is ő nyerte meg. A csatát követő sikeres mezőkövesdi ütközet után Dembiński nem engedte a sikert kihasználni és a magyar sereget visszavezette a Tisza mögé. A tábornok irányításával elégedetlen tisztek Görgei Artúr és Klapka György vezetésével március 3-án Tiszafüreden a távozását követelték, majd önhatalmúan le is váltották a sereg éléről. A tiszafüredi zendülés néven elhíresült esemény után, a lefolytatott vizsgálat alapján Dembińskit felmentették beosztásából. Utóda Vetter Antal altábornagy lett.

Dembiński – leváltása ellenére – a tisztek egy részének körében népszerű volt és – feltehetően Bem sikereinek hatására – Kossuth bizalmát is visszanyerte, ezért újabb parancsnoki beosztást kapott. Április 19-én kinevezték a Felső-Magyarország védelmére alakuló hadtest élére. A tavaszi hadjáratra készült haditerv értelmében azt a parancsot kapta, hogy erőivel csatlakozzon a Komáromnál támadásra készülő főerőkhöz, ő azonban e helyett egy Galíciai betörést javasolt és miután a tervet nem fogadták el, május közepén lemondott. Utóda honfitársa Wysocki József lett, aki a parancsnokságot csak június közepén tudta átvenni, mert Dembiński közben meggondolta magát és ragaszkodott beosztásához.

Június 29-én a minisztertanács elfogadta javaslatát a főerők TiszaMaros szögében történő összpontosításáról és kinevezték a terv végrehajtására parancsnokul kinevezett Mészáros Lázár mellé vezérkari főnöknek. Kossuth hiába szembesült már két alkalommal is Dembiński alkalmatlanságával július 30-án, Szegeden mégis őt nevezte ki a lemondott Mészáros helyére főparancsnoknak. A magyar sereg ekkor a siker reményében szállhatott volna szembe a Haynau vezette császári erőkkel, Dembiński azonban harc nélkül feladta Szegedet, majd a kormány utasítása ellenére nem Arad, hanem Temesvár felé vonult vissza. Érzékelve tehetetlenségét ismét leváltották. Utóda Bem József lett, aki augusztus 9-én, a temesvári csata napján vette át a főparancsnokságot.

A szabadságharc után

Dembiński a világosi fegyverletétel után előbb Törökországba, majd 1850-ben Franciaországba emigrált. Itt írta meg emlékiratait. Haláláig Párizsban élt, a Les Champeaux temetőben nyugszik.

Emlékezete

Budapest VII. kerületében a Dembinszky utca őrzi nevét. A Dembinszky utca 54. számú házon emléktáblája látható.

Források

  • Kovács István: A csigalassúságú tábornok. Henryk Dembinski (Rubicon 1999/4)
  • Bona Gábor: Az 1848–49-es honvédsereg felső vezetői (Rubicon 1999/4)
  • Józef Wysocki: Együtt a szabadságért, 1848-1849, Wysocki tábornok emlékiratai, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 9633271851
  • Kovács István: A lengyel légió lexikona, 1848-1849, MTA Történettudományi Intézet, História Könyvtár, Budapest, 2007, ISBN 9789639627116
  • Kovács Endre: Bem József, Hadtörténeti Intézet, Budapest, 1954
  • Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
  • Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
  • Révai nagy lexikona
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Sablon:Magyar vezetők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején
  • m
  • v
  • sz
Kormányzóelnök
miniszterelnökök
Batthyány Lajos · Szemere Bertalan
miniszterek
politikusok
Ábrányi Emil, id. · Almásy Pál · Berzenczey László · Bezerédj István · Beöthy Ödön · Csernovics Péter · Csernátony Lajos · Csertán Sándor · Csillagh Lajos · Deák Ferenc · Dedinszky József · Fejérváry Miklós · Gáspár András · Gorove István · Hajnik Pál · Házmán Ferenc · Irányi Dániel · Janitsáry Szilárd · Kovács Lajos · Mikó Imre · Nemeskéri Kiss Miklós · Nyáry Pál · Palóczy László · Pulszky Ferenc · Sárosi Gyula · Séllyey Elek · Sümeghy Ferenc · Szacsvay Imre · Széchenyi István · Táncsics Mihály · Tolnay Károly · Újházy László · Varga Ferenc · Zichy Ödön
altábornagyok
Bem József · Henryk Dembiński · Görgei Artúr · Hrabovszky János · Kiss Ernő · Mészáros Lázár · Móga János · Vetter Antal
vezérőrnagyok
Aulich Lajos · Bakonyi Sándor · Baldacci Manó · Blagoevich Imre · Czetz János · Csuha Antal · Damjanich János · Dessewffy Arisztid · Friedrich Eder · Esterházy Sándor · Fackh József · Gál Sándor · Gáspár András · Guyon Richárd · Gyulai Gaál Miklós · Kiss Pál · Klapka György · Kmety György · Knezić Károly · Lahner György · Lázár György · Leiningen-Westerburg Károly · Lenkey János · Majthényi István · Nagysándor József · Perczel Mór · Pigeti Ágost · Poeltenberg Ernő · Répásy Mihály · Schweidel József · Török Ignác · Vécsey Károly · Józef Wysocki · Johann Zahn
ezredesek
Amsberg György · Asbóth Lajos · Aschermann Ferenc · Asztalos Sándor · Bánffy János · Bangya János · Bátori-Schulcz Bódog · Bayer József Ágost · Bene Lajos · Beniczky Lajos · Berzsenyi Lénárd · Bethlen Gergely · Csapó Vilmos · Csutak Kálmán · Dobay József · Dunyov István · Földváry Károly · Forró Elek · Gál László · Hadik Ágoston · Ivánka Imre · Kollmann József · Korponay János · Peter Giron · Horváth János · Hrabovszky György · Inczédy László · Kazinczy Lajos · Kosztolányi Mór · Lázár Vilmos · Lukács Dénes · Makk József · Máriássy János · Mesterházy István · Mikes Kelemen · Nemeskéri Kiss Miklós · Németh János · Ormai Norbert · Perczel Miklós · Schneider Antal · Szathmáry Mihály · Stein Miksa · Teleki Sándor · Tóth Ágoston Rafael · Władisław Zamoyski
alezredesek
Asbóth Sándor · Balogh János · Flór Ferenc · Josef Fockner · Johann May · Görgey Kornél · Ihász Dániel · Katona Miklós · Mihálóczy Károly · Pongrácz László · Prágay János · Hadik Ágoston · Maderspach Ferenc · Mieczysław Woroniecki · Rosty István
őrnagyok
Albert Anzelm · Almásy Ernő · Baróthy László · Bauer Lajos · Bethlen Miklós (újságíró) · Csemegi Károly · Csomortányi Lajos · Csúzy Pál, ifj. · Dedinszky Antal · Dembinski Tivadar · Fiala János · Figyelmessy Fülöp · Fornet Kornél · Gerster Antal · Hollán Ernő · Kabos Károly · Keményffy József · Kerkapoly Mór · Kompolti · Kovács István · Mednyánszky László · Nemegyei Bódog · Németh Albert · Noszlopy Gáspár · Ordódy Kálmán · Schoepf Albin · Utassy Károly · Waagner Gusztáv ·
századosok
Ács Gedeon · Balatoni Farkas János · Baróthy Zoltán · Báthory Ignác · Bulyovszky János · Chandory Viktor · Cseh Imre · Csemegi Ignác  · Csillagh László · Czigány Bertalan · Deák Lajos · Dedinszky Károly · Duka Tivadar · Esterházy Miguel · Fráter Alajos · Gállfy-Gállik András · Görgey István · Hertelendy Kálmán · Hollán Hugó · Hubay Gusztáv · Kalapsza János · Kappner Ignác · Kerkapoly Tivadar · Kinizsi István · Kiss Gusztáv · Komáromy György · László Károly · Mészáros Imre · Mihalotzy Géza · Molnár Márton · Myck Lajos · Nagy József · Németh József · Giuseppe Paganini · Podharádszky Károly · Pomucz György · Radnich Imre · Radnich János · Reményfi János · Rőzsényi Farkas · Szende Béla  · Vándor József · Zeyk Albert · Zeyk Domokos · Zeyk Ferenc · Zeyk László · Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville · Nedeczky István · Skublics István · Török Lajos
főhadnagyok
hadnagyok
Apáthy István · Csermelyi József · Décsy Ede · Elekes József · Gaál Sándor · Grechenek György · Gruber Fülöp · Hillebrandt Hugó · Kovács Gusztáv · Ludwigh Elek · Mándy Károly · Menyhárt G. János · Pokorny Antal · Püspöky Grácián · Radnich István · Rosti Pál · Svastits Benő · Szigethy Csehi Miklós · Takács Ferenc
Nemzetközi katalógusok
  • 1848–49-es forradalom és szabadságharc Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc portálja
  • hadtudomány Hadtudományi portál
  • Lengyelország Lengyelország-portál