Halász János (rajzfilmrendező)

Ez a szócikk a rajzfilmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Halász János (egyértelműsítő lap).

Halász János (John Halas) (Budapest, 1912. április 16. – London, 1995. január 21.) magyar rajzfilmrendező, szakíró, grafikus, filmproducer, forgatókönyvíró.

Élete

Az iskoláit Budapesten, majd Veszprémben végezte, 1928-ban plakátrajzoló és reklámfilmkészítő lett. Illusztrált Az Est lapoknak, majd 1929-től egy évet töltött rajzolóként Párizsban. Hazajövetele után Bortnyik Sándornak a Bauhaus szellemében működtetett iskolájában asszisztensként megismerte a rajzfilmkészítést is. Együtt dolgozott Berény Róberttel, az első közös munkájuk Bortnyik betűinek modernizálása. Amikor Victor Vasarely Párizsba ment, ő foglalhatta el a státusát. 1934-ben filmstúdiót alapított Macskássy Gyulával és Kassowitz Félixszel (Coloriton Stúdió). A Hunnia Filmgyár megrendelésére naponta készítettek egy reklámfilmet. 1936-ban Angliába hívták, ahol az új technikát felhasználva már színes rajzfilmeket rendezett. Feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. 1939–1945 között 60 filmet készített a brit Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak, köztük számos antifasiszta témájút. Később a megrendelői között volt a Shell és a BP cég is, amik számára termékismertetők, reklám- és oktatófilmek készültek.

Általánosan ismertté George Orwell azonos című regényéből készített, Állatfarm (1954) című^[8] filmjével vált, amely az első egész estés animációs film volt Angliában. Ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm kiindulópontjának. Emellett az ő nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica, 1953) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán, 1953) is. A bűvös vászon (1951) című munkája az addig hozzáférhetetlen amerikai piacot is meghódította, és attól kezdve megindulhatott az export a tengerentúlra.

Tíz évig volt a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, majd egészen 1995-ben bekövetkezett haláláig a díszelnöke.

Elméleti, szakírói munkássága is igen jelentős. 12 könyvet írt az animációról, rálátása a világ filmes fejlődésére szinte egyedülálló volt.

Munkái

• A világ fénye (1990)
• Felnőni (1985)
• Játékosok (1982)
• Dilemma (1982)
• Heavy Metal (1981)
• Bio Woman (1980)
• Autobahn (1979)
• Dream doll (1979)
• Égi lovas (1976)
• Max és Móric (1976)
• Éljen D’Artagnan! (1974)
• Children and cars (1970)
• The five (1970)
• Ways and means (1970)
• Mi is a számítógép? (1970)
• The question (1967)
• Hoffnung szimfonikus zenekara (1965)
• Autómánia 2000 (1963)
• Snip és Snap sorozat (1959–1960)
• Foo-foo sorozat (1959–1960)
• A találmányok története (1959)
• A karácsonyi látogató (1958)
• A mozi története (1955)
• Állatfarm (1954)
• A bagoly és a cica (1953)
• Szobor a hajó orrán (1953)
• A bűvös vászon (1951)
• Az óriáskígyó (1951)
• Olyan öreg, mint a hegyek (1950)
• Emelkedj tovább, Johnnym! (1949)
• Charles sorozat (1947–1950)
• Arab rajzsorozat (1943–1945)
• Szemétláda-parádé (1942)
• Zsebkarikatúra (1941)

Jegyzetek

További információk

• STOP.hu
• Artportal.hu
• Halász János az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Halász János a PORT.hu-n (magyarul)
• Lendvai Erzsi: Egy halhatatlanságra vágyó animátor (magyar nyelven). filmkultura.hu, 2014. március 12. – esszé Halász munkásságáról