Geregye nemzetség

A Geregye (Geregen) nemzetség ősi, Árpád-kori nemzetségeink egyike. Ősi birtokai Vas, Kraszna és Szolnok vármegyében voltak.

Története

A nemzetség nevét Vas megyében, a Sorok-patak mellett fekvő Geregye község neve őrizte meg.

Itt Vas megye déli részén, Egervár mellett, voltak ősi birtokai, később Kraszna és Szolnok vármegyékben szerzett még birtokokat.

A Geregye nemzetségből származó Egerváriak, Vas megyében és a szomszédos Zala megyében is birtokosok voltak. Az Egervári család felemelkedése Mihály nevéhez köthető, aki Zsigmond király familiárisa volt. Az ő leszármazottai közül László katonai érdemei révén Mátyás királyt szolgálva jutott be a nagybirtokosok közé: 1475 és 1478 között Zala megye főispáni tisztét is viselte. Mátyás király halála után, a Jagellók idejében tárnokmester volt. Mihály unokaöccse, Bereck pedig egyházi pályán vitte tovább a család hírnevét: a szomszédos Horvátországban volt Knin püspöke.

A Geregye nemzetségnek két ága ismert:

Pál országbíró ága

Pál országbíró ága már a 13. században elhagyta a nemzetség ősi vas megyei fészkét, magasra emelkedett, azután hamarosan elbukott és megsemmisült.

Ennek az ágnak első ismert őse Pál országbíró apja I. Écs (Echy) erdélyi vajda volt, akinek a Berettyó bal partján fekvő Micske (Mikcse), Poklostelek, Láz, Sánc (ma Micske melletti puszta) és Dénes (ma már nem létező helység) voltak birtokai. Ez az Écs valószínűleg azonos Ecce comes-szel, aki 1215-ben kolozsi ispán volt.

  • Geregye nembeli Écs (Ecce comes) erdélyi vajda (1200), kolozsi ispán (1215 körül) Birtokai a Berettyó bal partján fekvő Micske (Mikcse), Poklostelek (Vámos), Sáncz: mely ma Micske mellett fekvő puszta, valamint Láz és az ismeretlen helyen fekvő Dénes nevű települések voltak. Fia Pál országbíró volt.
  • Geregye nembeli Pál (országbíró) országbíró, királyi udvarbíró (a forrásokban 1224–1264-ig fordul elő), Écs ispán fia
  • Geregye nembeli Miklós országbíró, erdélyi vajda (a forrásokban 1257–1278-ig fordul elő), Pál országbíró fia
  • Geregye nembeli István pozsonyi ispán (a forrásokban 1257–1278-ig fordul elő), Pál országbíró fia
  • Geregye nembeli Geregye, Pál országbíró fia
  • Fischos (a forrásokban 1277–84 szerepel), Pál országbíró fia
  • Geregye nembeli Ágnes (Annus) (†1266), Pál országbíró lánya. Előbb Nagymihályi Turulhoz ment feleségül, majd annak halála után 1258-ban a margitszigeti apácák közé lépett.
  • Geregye nembeli Barnabás, (a forrásokban 1255–1270-ig fordul elő), Pál fia Geregye fia

Egervári ág

Az Egervári ág sohasem hagyta el az ősi birtokot. Ebből származott az Egervári és a Geregyei család.

Egervári család

Az Egervári család első ismert őse II. János volt, aki 1325 és 1355 között élt. A nemzetség egyik ágából származott Geregyei Kalmer, aki a ma is virágzó Egervári családot alapította. A család legkiemelkedőbb tagja, Egervári László horvát bán volt Mátyás király korában.

  • Geregyei Kalmer
  • Egervári Mihály vasi alispán
  • Egervári istván vasi alispán
  • Egervári Balázs
  • Egervári László horvát–dalmát és szlavón bán Mátyás király korában, Egervári Balázs fia

Geregyei család

A Geregyei család első ismert őse Geregyei Mihály volt, aki 1325–1355 körül élt.

  • Geregyei Mihály (a forrásokban 1325–1355 között fordul elő)

Források

  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap