Felkelés Dzsammu és Kasmír államban

Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Aktuális fegyveres konfliktusok

Afganisztáni polgárháború · Arab–izraeli konfliktus · Beludzsisztáni konfliktus · Bahreini felkelés  · Mianmari belső konfliktus  · Cabinda-i felkelés  · Casamance-i felkelés  · Dárfúri konfliktus · Dél-Jemeni felkelés · Dél-kordofáni konfliktus  · Dél-szudáni felkelés  · Dél-thaiföldi lázadás  · Fülöp-szigeteki iszlamista felkelés · Ingusföldi polgárháború  · Magrebi felkelés · Szomáliai polgárháború · Iraki háború · Törökország–PKK-konfliktus · Irán-PJAK konfliktus  · Jemeni Al-Káida felkelés  · Acsoliföldi felkelés · Felkelés Dzsammu és Kasmír államban · Laoszi felkelés  · Naxalita felkelés · Nágaföldi konfliktus · Nyugat-Pápua függetlenségi fegyveres konfliktus · Észak-kaukázusi felkelés  · Északkelet indiai felkelés  · Dél-thaiföldi lázadás · Kivu konfliktus  · Kolumbiai polgárháború · Mexikói drogháború · ONLF felkelés · Ogadeni felkelés  · Orosz–ukrán háború  · Perui belső konfliktus · Sária konfliktus · Sínai felkelés  · Szaadai felkelés · Szomáliai polgárháború · Tripuri konfliktus · Északnyugat-pakisztáni háború  · Szíriai polgárháború  · Észak-Mali konfliktus  · 2011-2012-es libanoni konfliktus

Sablon:Aktuális/Oldalsáv
  • m
  • v
  • sz
Felkelés Dzsammu és Kasmír államban
A zöld terület pakisztáni ellenőrzés alatt álló kasmíri régiót mutatja. A sötétbarna terület az indiaiak által ellenőrzött Dzsammut and Kasmírt jelzi. Az Aksai Chin régió kínai ellenőrzés alatt áll.
A zöld terület pakisztáni ellenőrzés alatt álló kasmíri régiót mutatja. A sötétbarna terület az indiaiak által ellenőrzött Dzsammut and Kasmírt jelzi. Az Aksai Chin régió kínai ellenőrzés alatt áll.
Dátum1989 -
HelyszínDzsammu és Kasmír
Eredményjelenleg is tartó háború, nagymértékben lecsillapodott
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kasmíri szeparatisták Indiai Hadsereg
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
20,000 halott[1]7,000 halott
[1]
20,000 - 100,000 civil halott[2]

Kasmírban az erőszak több formában létezett, főleg India északi államában Dzsammu és Kasmírban, a vitatott területnek az indiai oldala. Kasmír területe a szembenálló felek fegyveres hadjáratainak célpontja. 1989 óta ezrek és ezrek vesztették életüket köszönhetően a felerősödött lázadásoknak. Halálos áldozatok voltak a civilek, az Indiai Fegyveres Erők és a kasmíri illetve a nem kasmíri fegyveresek között.

A pakisztáni ISI-t (Inter-Services Intelligence) vádolta India és az Amerikai Egyesült Államok a mudzsáhid[3][4] támogatásával és kiképzésével, hogy harcoljanak Afganisztánban[5] és Kasmírban.[6] Lásd Dzsammu és Kasmír történelmét.

Összecsapások

Noha szórványosan sok régióban előfordultak konfliktusok, fokozódó támadások az 1980-as években történetek, amikor a mudzsáhid harcosai Afganisztánból lassan beszivárogtak a területre Pakisztán segítségével a szovjet-afgán háború végével 1989-ben.[7] Attól az időtől kezdve az erőszak intenzitása kiszélesedett. Sok szeparatista hajtott végre támadásokat indiai civileken, és az Indiai Fegyveres Erők válaszképpen megszállta a területet.[8]

India gyakran megerősítette, hogy a legtöbb képzett harci szeparatista csoportnak Pakisztán és a Pakisztán igazgatta Kasmír a kiindulópontja. Néhányan, mint az 1993-ban megalakult APHC (All Parties Hurriyat Conference) és Dzsammu és Kasmír Liberális Front nyíltan követelte Kasmír függetlenségét. Más harci csoportok, mint a Lashkar-e-Taiba és a Jaish-e-Mohammed (JEM) (Mohamed hadserege) pakisztáni-kasmíri kedvezményezettek. Ezek a csoportok a tálibokkal és Oszáma bin Láden vannak/ voltak kapcsolatban. Mindkét szervezet egyike sincs már hatással, miután az Indiai és Pakisztáni kormány és más országok - Amerika, Egyesült Királyság - betiltották őket. Nagyobb harci csoportoknak, mint a Hizbul Mudzsáhidnak az indiaiak által kormányzott Kasmír a kiindulópontja.[9]

  • 1989-ben egy indiai miniszter - név szerint Rubaiya Sayeed - lányát elrabolták.
  • 1995-ben nyugati turistákat raboltak el Dzsammu és Kasmír államban, négyőjüket meggyilkolták.
  • 2006. július 7-én 190 embert halt meg és 700 megsebesült egy bombától.

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. a b India revises Kashmir death toll to 47,000 Archiválva 2011. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 2008. nov. 21.
  2. Kashmir harcokban 19 ember vesztette életét 2009-03-31
  3. Pakistan's shadowy secret service - BBC News
  4. Nato's top brass accuse Pakistan over Taliban aid - Telegraph. [2008. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
  5. At Border, Signs of Pakistani Role in Taliban Surge - New York Times
  6. A NATION CHALLENGED: THE SUSPECTS; Death of Reporter Puts Focus On Pakistan Intelligence Unit - New York Times
  7. Kashmir insurgency Timeline
  8. Facts on Kashmiri Terrorism. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
  9. Information regarding militants international links. [2006. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)

Források

  • Alap a folytatódó terrorizmus ellen
  • Dzsammu and Kashmír, hivatalos weboldal
  • Kashmir Newz, hírek Kasmírból Archiválva 2006. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Halál Kasmírban