Ehúd Bárák

Ehúd Bárák
Ehúd Bárák a Pentagonban, 2001. november
Izrael 10. miniszterelnöke
Hivatali idő 1999. július 6. – 2001. március 7.
Előd	Benjámín Netanjáhú
Utód	Aríél Sárón
Katonai pályafutása
Csatái	hatnapos háború izraeli–arab háború jom kippuri háború izraeli–libanoni háború
Születési név	Ehud Brog
Született	1942. február 12. (82 éves) Mischmar HaScharon kibuc
Párt	Izraeli Munkáspárt (2011-ig) Függetlenség (2011-től)
Házastársa	Nava Barak (1969. március 25. – 2003) Nili Priel (2007–)
Foglalkozás	politikus, tábornok
Iskolái	Stanford Egyetem Jeruzsálemi Héber Egyetem
Vallás	izraelita
Díjak	Medal of Distinguished Service Commander of the Legion of Merit legionnaire of Legion of Merit Románia Csillaga érdemrend
Ehúd Bárák aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ehúd Bárák témájú médiaállományokat.

Ehúd Bárák (héberül: אהוד ברק; Mismár HaSárón, 1942. február 12. –) született, mint Ehud Brog izraeli politikus és tábornok.

2007 és 2013 között védelmi miniszter, és 2011-ig az Avoda munkáspárt elnöke volt. Ekkor bejelentette, hogy más képviselőkkel együtt elhagyják a munkáspártot, és Atzma'ut (Függetlenség) néven új pártot alapítanak.^[1][2]

1995 és 1996 között Simón Peresz alatt Izrael külügyminisztere, 1999 és 2001 között Izrael miniszterelnöke volt.

Élete

Bárák 1959-ben lépett be az izraeli hadseregbe, és 35 évet szolgált le ott. Ez alatt az idő alatt az izraeli hadsereg főparancsnoki tisztségéig jutott fel. Ez alatt 5 kitüntetést kapott, amivel a legtöbb katonai kitüntetéssel rendelkező személy lett Izraelben. Emellett doktori fokozatot szerzett a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és a Stanford Egyetemen. 1972-ben Barak lett a Cesarea nevű Moszad-különítmény parancsnoka, amelyet az izraeli biztonsági kabinet hozott létre a müncheni túszdrámához hasonló akciók megtorlására. Ebben a funkciójában számos gyilkosság izraeli végrehajtását koordinálta, köztük a túszdráma három túlélőjéből kettőnek a gyors megölését.

Katonai karrierjének végével Bárákot Jichák Rabin 1995-ben a kormányába hívta, ahol a belügyminiszteri pozíciót töltötte be, és hamarosan leendő miniszterelnökként tekintettek rá. Rabin meggyilkolása után az új miniszterelnök, Simón Peresz kormányában külügyminiszter lett (1995-96). 1996-ban beválasztották a Kneszetbe, ahol a külügy- és biztonságpolitikai bizottságban dolgozott. Miután Perez 1996-ban elvesztette a választásokat, 1997-ben az Avoda munkáspárt vezetője lett, és ezzel az első Netanjáhú-kabinet ellenzékének vezetője is.

Jegyzetek