Darmay Viktor : Élete, Művei, Források, További információk Wikipédia, a szabad enciklopédia

Darmay Viktor

Darmay Viktor

Született	Viczmándy Győző 1850. december 2. Darma
Elhunyt	1878. március 28. (27 évesen) Kozma
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő, író, újságíró, jogász
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Darmay Viktor témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Darmay Viktor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darmay Viktor (családi nevén: Viczmándy Győző) (Darma, 1850. december 2. – Kozma, 1878. március 28.) költő, író, újságíró, lapszerkesztő.

Élete

Viczmándy Viktor nemes földbirtokos és Reviczky Zsuzsánna fia volt. Gyermekéveit Kozmán, Zemplén megyében töltötte, hol atyja közbirtokos volt; középiskoláit Sátoraljaújhelyen, Kassán és egy évig Kozmán mint magántanuló végezte. Jogász Eperjesen és Budapesten volt; hanem mindegyre nagyobb hajlamot érzett az írói pályához, megismerkedett a fővárosban működő fiatal írókkal és irodalmi kedvteléseinek élt; nagy hatással volt rá Szemere Miklós, kinek mint gyermek és ifjú megmutatta költészeti zsengéit; ez dicsérte ügyes verseit és buzdította a tanulásra, írásra s verselésre. A Fővárosi Lapokba már 17 éves korában verseket írt, költeményeit más lapok is szívesen fogadták.

Művei

Felhők és csillagok. Költemények. Budapest, év n. (Ism. Figyelő 1872. 2. kiadás. Uo. 1877.)
Ujabb költemények. Uo. 1877. (Ism. Ellenőr 95. sz. Egyetértés 95. 97. sz. Szemere Miklós. 2. kiadás. Uo. 1879.)

Kiadta és szerkesztette a Garabonczás Diák című humoros lapot, amelynek 1875. ápr. 4-től aug. 22-ig, összesen 20 száma jelent meg.

Levelét, melyet Szabó Endréhez irt, a Zempléni Lapok (1879. 14. sz.) közölték

Kéziratban maradt: Szemere Miklós és háza tája. (Töredék.)

Költeményei, beszélyei s egyéb cikkei megjelentek a Fővárosi Lapokban (1867–73.), Nefelejtsben (1867. 1870. 1873. 1875.), Hazánk és a Külföldben (1868. Cs. kir. huszáraink a forradalom kitörésekor), Vasárnapi Ujságban (1868–78.), Magyarország és a Nagyvilágban (1870–71.), Figyelőben (1876.) és a Délibábban (1878. 28. sz. Zichy Gézáról mint lyrikusról.)