Anthoceros

Anthoceros
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Becősmohák (Anthocerotophyta)
Osztály: Anthocerotopsida
Alosztály: Anthocerotidae
Engl.
Rend: Anthocerotales
Limpr.
Család: Anthocerotaceae
Dumort.
Nemzetség: Anthoceros
L.
Típusfaj
''A. punctatus''
L.
Tudományos név
Anthoceros
L.
Fajok

Európai fajok

Összes faj[1]
Anthoceros adscendens
Anthoceros aethyopicus
Anthoceros agrestis
Anthoceros alpinus
Anthoceros angustifolius
Anthoceros angustus
Anthoceros bharadwajii
Anthoceros brunnthaleri
Anthoceros buettneri 
Anthoceros capricornii
Anthoceros caucasicus 
Anthoceros cavernosus 
Anthoceros chambensis 
Anthoceros chungii 
Anthoceros crispatus
Anthoceros dimorphus
Anthoceros erectus
Anthoceros expansus 
Anthoceros ferdinandi-muelleri
Anthoceros fragilis
Anthoceros fusiformis 
Anthoceros gasongorii
Anthoceros granulatus 
Anthoceros harrisanus 
Anthoceros helmsii 
Anthoceros jamesonii
Anthoceros javanicoides 
Anthoceros jungermannioides
Anthoceros kajumas
Anthoceros koshii
Anthoceros lamellatus 
Anthoceros laminifer
Anthoceros macounii
Anthoceros macrosporus 
Anthoceros maritimus 
Anthoceros megasporus 
Anthoceros mildbraedii 
Anthoceros muscoides
Anthoceros myriandroecius 
Anthoceros natalensis 
Anthoceros neesii
Anthoceros niger 
Anthoceros orizabensis 
Anthoceros pandei 
Anthoceros parvifrons 
Anthoceros patagonicus
Anthoceros peruvianus
Anthoceros pinnatus
Anthoceros pseudocostus
Anthoceros punctatus
Anthoceros pusillus 
Anthoceros rossoi 
Anthoceros rosulans 
Anthoceros sambesianus 
Anthoceros scariosus 
Anthoceros schroederi 
Anthoceros serratus 
Anthoceros simulans 
Anthoceros spongiosus 
Anthoceros subtilis 
Anthoceros telaganus 
Anthoceros tristanianus 
Anthoceros tuberculatus 
Anthoceros venosus 
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Anthoceros témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anthoceros témájú médiaállományokat és Anthoceros témájú kategóriát.

Az Anthoceros a Becősmohák törzsén belül az Anthocerotaceae családba tartozó növénynemzetség. A nemzetség fajai az egész világon megtalálhatóak. A nemzetség neve "szarv virágot" jelent, ami a jellegzetes szarv alakú sporofitonokra utal. A Földön 64 faj tartozik ebbe a nemzetségbe.

Jellemzőjük

A nemzetség fajainak kis vagy közepes méretű zöld színű telepük, ún. thalluszuk van. A telep széle többé kevésbé lebenyes, hullámos.[2] A spórák sötét szürkék, barnásak vagy feketék. A spóra színe a legkönnyebb határozóbélyeg, mert a rokon Phaeoceros nemzetség fajainak sárga színű spórái vannak.[2][3] A fajokat legkönnyebben a spórák felszíni mintázatai alapján lehet megkülönböztetni egymástól.

Az Anthoceros nemzetség sporofiton felépítése sokkal összetettebb mint májmohák sporofitonja (pl. Riccia, Marchantia vagy Pellia nemzetség). A sporofiton három részből áll: talp, átmeneti zóna és spóratok, seta (spóratok nyél) nincs. A sporofiton tövét körbe veszi csőszerően a telep, amit involucrumnak nevezünk. A sporofiton a telep felső, dorzális részéből nő ki.

Anthoceros fajok szimbiózisban élnek a Nostoc nemzetségbe tartozó cianobaktériumokkal. A cianobaktériumok a becősmohák telepén belül ún. heterocisztákat hoznak létre, amik képesek a levegő nitrogénjét megkötni és azt felvehetővé teszik a mohák számára.[4] A Nostoc kolóniák a mohák telepének alsó részén helyezkednek el, szabad szemmel is láthatóak kékes-zöld foltokként, amelyek nyálkás pórusokkal nyílnak a külvilág felé.

Ivartalan szaporodásuk

  • A nemzetség néhány faja képesek a telep (thallus) széttöredezése (fragmentálódása) segítségével szaporodni. Az öregedő telep csúcsi része letörik és abból fejlődnek ki az új növények. Ez a szaporodási forma kevéssé gyakori az Anthoceros nemzetségben mint a telepes májmoháknál.
  • Néhány faj (A. tuberosus, A. pearsonii, A hallii) kedvezőtlen környezeti viszonyok között (például szárazság, hideg) a telep szélein sarjtesteket képes növeszteni. A sarjtesteknek a külső sejtburka vastag, ellenálló, a belső sejtekben tápanyag van felhalmozva, így képesek túlélni a kedvezőtlen körülményeket; ha újra megfelelő a nedvesség és a hőmérséklet akkor hamar kihajtanak a mohák a sarjtestekből.
  • Néhány fajnál (A. gladulosus, A. formosae, A. propaguliferous) nem a telepek szélénél alakulnak ki sarjtestek, hanem a telepek háti (dorzális) részén. Ezeken lehetnek nyálkás pórusok.[5]

Elterjedés, élőhely

A trópusi és mérsékelt övi régiókban is megtalálhatóak a nemzetség fajai. A legtöbb faj Indiában él (25 faj).[6]

Ezek a becősmohák főleg nedves anyagos talajon, árkokban, szántóföldeken élnek dombvidéken vagy sík területeken, de hegyvidéken a sziklák közötti árnyékos talajon is megtalálhatóak, néhány faj korhadó fákon is megél.

Fajok

Világszerte 64 faj tartozik az Anthoceros nemzetségbe. Európában az alábbi fajok élnek:[1][7]

  • Anthoceros agrestis
  • Anthoceros caucasicus
  • Anthoceros neesii - Veszélyeztetett, kihalással fenyegetett Közép-Európai endemikus faj
  • Anthoceros punctatus

Magyarországon csak az Anthoceros agrestis él.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anthoceros című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  1. a b Catalog of Life
  2. a b (2013) „A revision of the genus Anthoceros (Anthocerotaceae, Anthocerotophyta) in China”. Phytotaxa 100 (1), 21–35. o. DOI:10.11646/phytotaxa.100.1.3. ISSN 1179-3163.  
  3. Proskauer, Johannes (1951). „Studies on Athocerotales. III.”. Bulletin of the Torrey Botanical Club 78 (4), 331–349. o. DOI:10.2307/2481996.  
  4. Enderlin, C. S. and J. C. Meeks. (1983). Pure culture and reconstitution of the Anthoceros-Nostoc symbiotic association. Planta 158(2) 157-65.
  5. Reproduction in Anthoceros (With Diagram)
  6. Nirmala Pradhan and Sanu Devi Joshi - Species Diversity of Hornworts (Anthocerotae: Bryophyta) in Lowland Nepal with an account of Foliocerus assamicus D.C. Bhardwaj, a new report to the country. Our Nature (2007) 5:31-36
  7. Lars Söderström, Edwin Urmi, Jiri Vana - Distribution of Hepaticae and Anthocerotae in Europe and Macaronesia. (2002) Lindbergia 27(1):3-47 DOI: 10.2307/20150088
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap