Ankerit

Ankerit
Általános adatok
Névváltozatok	barnapát
Képlet	Ca(Fe,Mg,Mn)(CO3)2
Kristályrendszer	trigonális
Elemi cella	a = 4.8312(2) Å; c = 16.1663(3) Å; Z = 3
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály	Pótanion nélküli vízmentes karbonátok
Csoport	Dolomitcsoport
Azonosítás
Megjelenés	romboéderes kristályok vagy szemcsés tömegek
Szín	szürke, fehér vagy kissé vöröses
Porszín	színtelen
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	áttetsző vagy átlátszatlan
Keménység	3,5-4,0
Hasadás	minden lap mentén jól hasad
Törés	egyenetlen
Oldhatóság	sósavban oldódik
Sűrűség	2,9-3,8 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Ankerit témájú médiaállományokat.

Az ankerit vas, magnézium és mangán tartalmú karbonátásvány. Gyenge minőségű vasérc. 1825-ben az osztrák Alpokban fedezte fel Wilhelm Haidinger bécsi geológusprofesszor és Mathias Joseph Ankerről, (1771–1843) a Grazi Egyetem ásványtani tanszékének professzoráról nevezte el.

Kémiai összetétele

• Kalcium (Ca) = 19,4%
• Magnézium (Mg) = 3,5%
• Mangán (Mn) = 2,7%
• Vas (Fe) = 16,3%
• Szén (C) = 11,6%
• Oxigén (O) = 46,5%

Keletkezése

Másodlagosan, hidrotermásan keletkezik gyakran szulfidokkal, ritkán arannyal együtt válik ki az oldatokból. Metaszomatikus képződésben is gyakori. Mállás és elszállítódás útján üledékes képződése is előfordul.

Kísérő ásványok: dolomit, magnezit és sziderit.

Hasonló ásványok: sziderit, dolomit és a kalcit.

Előfordulása

Ausztria területén Stájerországban és Karintiában. Csehországban Pribram vidékén. Németország területén a Fekete-erdőben több helyen Baden-Württemberg tartományban és Freiberg vidékén. Angliában Lancashire környékén. Görögországban Attikán. Az Amerikai Egyesült Államok területén Dél-Dakota szövetségi államban.

Magyarországi előfordulása

Az Erdősmecske területén lévő kőfejtőben kissé elváltozott gránitban találtak ankerittel és manganokalcittal kitöltött vékony telért. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mályinka községtől déli irányban a sötétszürke vagy fekete színű mikrokristályos mészkövet helyenként ankerit erek hálózzák be más ásványkitöltések mellett. Recsken a Tarna pataktól északra egy néhol az1,0 m vastagságot elérő telér húzódik, melynek anyaga kalcit, kvarc és ankerit. Nagybörzsönyhöz tartozó ma már felhagyott ércbányában a Bezina-táró területén több helyen található. A mecseki Kővágószőlős és Bakonya területéhez tartozó érctartalmú üledékekben is megtalálható. Gánt területén a harasztosi bauxittelep aljában találtak ankerit előfordulást. Rudabánya különböző bányáiban a sziderittel együtt termelték is az ankeritet.

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985
• Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milánó. 1978
• Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998
• http://www.webmineral.com