2023-as törökországi elnökválasztás

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Törökországi elnökválasztás Első forduló: 2023. május 14. Második forduló: 2023. május 28.
← 2018
Elnökjelölt	Recep Tayyip Erdoğan	Kemal Kılıçdaroğlu
Párt	Igazság és Fejlődés Pártja	Köztársasági Néppárt
Koalíció	Népi Szövetség	Nemzeti Szövetség
Szavazatok száma és aránya (I. forduló)	27 834 692 52,18%	25 504 552 47,82%
Szavazatok száma és aránya (II. forduló)	- -	- -

A 2023-as törökországi elnökválasztást 2023. május 14-én tartották meg. A választás része az általános választásoknak, amelynek keretében az elnök- mellett parlamenti választást is tartanak. Mivel az első fordulóban egyik jelölt sem tudta megszerezni a szavazatok több mint 50%-át, május 28-án második fordulóra került sor.^[1]

Dátum

A választás eredeti dátuma június 18 lett volna. 2020-ban felmerültek pletykák, elképzelések, hogy 2023-ban előrehozott választások lesznek. Ekkor a Nemzeti Mozgalom Párt elnöke Devlet Bahçeli nyilatkozott tett, hogy a választás 2023-nál nem lehet előbb. Ekkor hitet tett pártja Recep Tayyip Erdoğan hivatalban levő elnök támogatása mellett.^[2]

Előrehozott választás

2023 januárjában az Igazság és Fejlődés Párt javaslatot tett előrehozott választásra, amely április 16., 30. vagy május 14-i dátumokat adott meg.^[3] Az ellenzéki "Hatok Asztala" nyilatkozott, hogy nem akar április 6-a után előrehozott választást. 2023. január 18-án Erdoğan jóváhagyta a választás korábban kerüljön megrendezésre, így május 14-e. lett a választás dátuma. A dátum választás szimbolikus is, hiszen 1950-ben ezen a napon tartottak általános választást, amikor a kemalista Köztársasági Néppárt jelöltjével szemben győzött a Demokrata Párti Adnan Menderes elnök.^[4]

A választás elhalasztása

A 2023. februári szíriai és törökországi földrengések következtében Erdoğan 10, a földrengés által leginkább sújtott tartományban rendelt el vészhelyzetet a választásokig. A rendelet ellen szavazott az ellenzék. 2023. február 13-án Bülent Arınç, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja volt parlamenti képviselője, 2009-2015 közötti miniszterelnök-helyettes egy interjúban azt mondta, hogy az adott körülmények között sem májusban, sem júniusban nem tartható meg a választás, el kéne halasztani. Ömer Çelik a kormánypárt szóvivője nem értett egyedül a javaslattal, az ellenzéki közös jelölt Kemal Kılıçdaroğlu válaszul azt mondta, hogy a választást csak háború esetén enged halasztani az alkotmány.^[5]

Választási rendszer

Törökország elnökét kétfordulós választáson választják meg, ha az első fordulóban egyszerű többséggel győz egy jelölt, akkor nem kell második fordulót tartani. Az egyszerű többség esetén a szavazatok több mint 50%-át kell egy jelöltnek megszereznie. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt megy tovább. Előrehozott választás a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek 60%-ának a jóváhagyásával vagy elnöki rendelettel is meg lehet tartani. 2022. februárjában Mustafa Sentop, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyilatkozott tett, hogy Erdoğan indulhat a választáson annak ellenére, hogy az alkotmány szerint az elnök csak két cikluson át lehet hivatalban. Şelçuk Özdag az ellenzéki Jövő Párt politikusa szerint a kormány Erdoğan harmadik elnöki ciklusi jelöltségével alkotmánysértést követ el, ugyanis már két ciklust kitöltött akkor.^[6][7]

Az elnökjelölteknek legalább 40 évesnek kell lenniük, felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Bármelyik párt, amely az elmúlt választáson legalább 5%-nyi szavazatot szerzett, indíthat elnökjelöltet. A független jelöltnek legalább 100 ezer aláírást kell megszerezni a jelölőíveken.

Jelöltek

Megerősített

• Recep Tayyip Erdoğan: Törökország elnöke (2014-)
  • Támogató pártok: Nemzeti Mozgalom Pártja, Nagy Egység Pártja, Szabad Ügy Párt
• Kemal Kılıçdaroğlu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt vezetője. Ekrem İmamoğlu, Mansur Yavaş a Kılıçdaroğlut támogató ellenzéki pártvezetők, elnökhelyettes jelöltek.
  • Támogató pártok: Nemzeti Szövetség, Törökország Munkáspártja, Szabaddemokrata Párt, Demokratikus Baloldal Pártja, Nép Felszabadítási Párt, Kommunista Párt
• Sinan Oğan , Nemzeti Mozgalom Pártja egykori politikusa

Visszalépett jelöltek

• Devlet Bahçeli, Igazság és Fejlődés Pártja vezetője, 1999-2002 közötti miniszterelnök-helyettes.^[8]
• Ekrem İmamoğlu, Isztanbul polgármestere (2019-)^[9]
• Mansur Yavaş, Ankara polgármestere (2019-)^[10][11]
• Meral Akşener, a Jó Párt elnöke, volt pénzügyminiszter (1996-1997)^[12]
• Muharrem İnce, Haza Párt elnöke^[13]

Eredmények

Területi sajátosságok

Első forduló

Recep Tayyip Erdoğan a legtöbb szavazatot a Fekete-tengeri régióban levő Gümüşhane, Bayburt, Rize tartományokban 72-80% közötti eredményt ért el, a Közép-anatóliai Yozgat és Çankırı tartományokban 73 és 77%-ot ért el. A Közép-antóliai és délkelet-anatóliai tartományok többségében is győzött. A nagyvárosok közül Bursában, Gaziantepen és Konyában győzött. A 2023-as földrengés által leginkább sújtott Kahranmarmaraş tartományban 71%-ot ért el.

Kemal Kılıçdaroğlu a legtöbb szavazatot az anatóliai területen fekvő, kurdok által lakott tartományokban érte el: ezek közül a legtöbbet, Tunceli tartományban 80%, Şırnak és Hakkari tartományokban 72 és 75%-ot ért el. A földközi-tengeri régió összes tartományában győzött, közülük Mersin tartományban 57%-ot ért el. Az égei-tengeri régióban 8 tartományból, 4-ben győzött. A legtöbbet ezek közül a hagyományosan kemalista Izmir tartományban ért el. A nagyvárosok közül Ankarában, Adanában, Isztambulban és Izmirben győzött.^[14]

Jegyzetek